Az ukránok csaknem kétharmadának nagyon nem tetszik a hadiállapot bevezetése
Az ukránoknak csupán egyharmada szerint volt jó döntés hadiállapotot, a rendkívüli állapot egy formáját bevezetni Ukrajna tíz megyéjében, a Kercsi-szoros közelében ukrán hadihajókat ért november 25-i orosz támadás után, csaknem hatvan százalékuk viszont ezzel ellentétes véleményen van - derült ki a Rejting neves ukrán közvélemény-kutatási csoport frissen végzett felméréséből, amelynek eredményét az UNIAN hírügynökség kedden ismertette.
A megkérdezettek közül azoknak is csak a fele helyesli a hadiállapot bevezetését, akik Oroszországot agresszornak tekintik. A hadiállapotról hozott döntés támogatottsága a nyugati országrészben a legmagasabb, 44 százalékos, az ország középső részében 39, a déli megyékben 24, míg Kelet-Ukrajnában a legalacsonyabb, 14 százalékos. A családi körben ukránul beszélők körül 45 százalék, míg az oroszul beszélők 17 százaléka helyesli. A férfiak körében némileg nagyobb a támogatottsága (38 százalék), mint a nőkében (28 százalék). A megkérdezettek jelentős többsége, 69 százaléka véli ugyanakkor úgy, hogy a hadiállapot kihirdetése megkésett döntés volt, szerintük már 2014-ben, a Krím-félsziget Oroszország általi megszállásakor és a Donyec-medencei fegyveres konfliktus kirobbantásakor be kellett volna vezetni.
Eredetileg Petro Porosenko elnök 60 napra javasolta a hadiállapot bevezetését a parlamentnek, később módosította 30 napra. A felmérésben részt vevők csaknem kétharmada nem zárta ki, hogy Porosenkónak a jövő március végére kiírt elnökválasztás elhalasztása lehetett ezzel a célja. Mindazonáltal a megkérdezettek 60 százaléka szerint a hadiállapot ráirányította a nemzetközi közösség figyelmét az orosz-ukrán konfliktusra, 55 százalékuk pedig úgy véli, hogy elősegíti az Oroszországgal szembeni újabb szankciók bevezetését. Ugyanakkor csak 31 százalékuk fogadta el azt a magyarázatot, hogy a hadiállapot javítja az ország védelmi képességét. A felmérést a Rejting munkatársai december 4-10. között végezték, kétezer nagykorút kérdeztek meg az országban kor, nem, régió, és lakóhelytípus szerinti reprezentatív kiválasztás után.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) szintén kedden tette közzé az elnökválasztási esélyekről készített legfrissebb felmérésének eredményét. November végi, december eleji állás szerint az első fordulóban Julija Timosenkóra, az ellenzéki Haza párt vezetőjére a biztos szavazók 21,2 százaléka (az összes megkérdezett 11,9 százaléka) szavazna, Volodimir Zelenszkij színész-humoristára 14,6 (8,2), Petro Porosenko elnökre 11,6 (6,5), Jurij Bojko oroszbarát ellenzékire 11 (6,2), Oleh Ljaskóra, az ellenzéki Radikális Párt vezetőjére 8,7 (4,9), Anatolij Hricenko ellenzéki politikusra, volt védelmi miniszterre pedig 8,2 (4,6) százalék; a többi jelölt támogatottsága 5 százalék alatti. Nagyon magas ugyanakkor még mindig azok aránya, akik még nem döntötték el, kire szavaznak (26,7 százalék), és azoké, akik nem kívántak válaszolni (24 százalék). Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a kampány februártól indul be igazán; többen, így például Zelenszkij sem adott még egyértelmű választ arra, hogy elindul-e vagy sem a választáson, ezért az utolsó két hónap alatt jelentősen átalakulhatnak az erőviszonyok.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
