Pesti Srácok

Bajkai és Lomnici kegyelmet kér két bebörtönzött székely fiatalnak a román államfőtől

Bajkai és Lomnici kegyelmet kér két bebörtönzött székely fiatalnak a román államfőtől

Bajkai István, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának alelnöke és Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke arra kéri Klaus Iohannis román köztársasági elnököt, adjon kegyelmet annak a két székely fiatalnak, akiket úgy ítéltek Romániában börtönbüntetésre, hogy nem követtek el bűncselekményt.

Bajkai István (Fidesz) és Lomnici Zoltán hangsúlyozta, ha a román államfő kegyelmet gyakorolna, akkor a szerintük ártatlanul bebörtönzött két fiatal, Beke István és Szőcs Zoltán (képünkön) karácsonyra hazatérhetne családjukhoz. Felidézték, a két fiatalt terrorcselekmény előkészülete miatt ítélte júliusban a román legfelsőbb bíróság öt-öt év börtönbüntetésre, szerintük a koncepciós pereket, illetve a Ceaucescu-rendszert idéző módon. Lomnici Zoltán, aki korábban a Legfelsőbb Bíróság elnöke volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy a román hatóságok nem találtak a fiataloknál robbantásra alkalmas eszközt, csak petárdákat, magyar zászlót és Wass Albert-kötetet, ezeken kívül lehallgatott beszélgetésekre alapozták az ítéletet. Lomnici közölte, korábban meglátogatták Csíkszeredában a két székely fiatalt, akik most már több, mint egy éve börtönben vannak. A két fiatal szabadlábra helyezéséért petíció is indult, amelyet tizenkétezren írtak alá – fűzte hozzá.

Bajkai István arra emlékeztetett, hogy az elsőfokú ítéletben még csak pirotechnikai eszközök jogellenes birtoklása miatt ítélték el a fiatalokat, akik azért vettek ilyen eszközöket, mert, ahogy mások is, a szilveszterre készültek. Szerinte ugyanakkor az igazságügyi szervek ezt úgy próbálták meg beállítani, mintha a román államrend megdöntésére alkalmas eszközök lettek volna a fiataloknál. Bajkai kitért arra is, hogy a bizonyítékként figyelembe vett, egy szórakozóhelyen felvett, majd megvágott ügyészségi hanganyagon a fiatalok a magyarságot ért sérelmekről beszélgetnek. Az igazság a fiatalok oldalán áll, ezért arra kérem Klaus Iohannis államfőt, hogy éljen a kegyelemadás jogával – mondta Bajkai István, utalva arra, hogy a szász nemzetiségű politikusnak tudnia kell, milyen az, amikor egy őshonos nemzetiséget Romániában elnyomnak vagy üldöznek. A politikus úgy vélekedett, az államfőnek tudnia kell azt is, hogy az ítélettel a román igazságügyi szervek és a politika példát akart statuálni, hogy az ott élő magyarság hangját elnyomja, hogy a magyarok ne merjenek beszélni az autonómiáról vagy az elnyomásról, az őket érő hátrányokról. Bajkai István arra hívta fel a figyelmet, hogy a Székelyföldön vagy Erdélyben élő románság jelentős része is úgy gondolja, a román állam itt, most a magyarokkal szemben egy politikai akciót hajtott végre, jogi keretbe ágyazva.

Forrás: MTI; Fotó: Székelyhon.ro

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.