Pesti Srácok

CEU – Strache osztrák alkancellár nem örül a vándoregyetem Bécsbe költözésének

CEU – Strache osztrák alkancellár nem örül a vándoregyetem Bécsbe költözésének

Ellentétesen értékelték Ausztria vezetői keddi sajtótájékoztatójukon a CEU (Central European University) Budapestről Bécsbe való átköltözését: míg Sebastian Kurz néppárti (ÖVP) kancellár szerint az osztrák főváros számára ez pozitív gyarapodást jelent, Heinz-Christian Strache alkancellár bírálta a vándoregyetem áttelepítését.

Strache, a kisebbik koalíciós párt, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke kijelentette: a CEU egy úgynevezett vándoregyetem, amelynek nincs kampusza az Egyesült Államokban. Az nem lehet, hogy a CEU ne feleljen meg azoknak az alapelveknek, amelyek az egyetemekre rendszerint vonatkoznak – tette hozzá. Az APA osztrák hírügynökség kifejtette: az alkancellár ezzel nyilvánvalóan arra a magyar jogszabályra utalt, amely előírja a Magyarországon akkreditált külföldi egyetemeknek, hogy a származási országukban is nyújtaniuk kell képzéseket. Bár a CEU 2018 eleje óta teljesíti ezt a feltételt, a magyar kormány nem hajlandó aláírni azt a megállapodást, amelyet több, mint egy évvel ezelőtt véglegesítettek New York állammal, és emiatt az 1991-ben megalapított egyetem most kénytelen programjainak egy részét Bécsbe költöztetni. A CEU hétfőn közleményben tudatta, hogy az egyetem minden amerikai akkreditációjú programját Bécsben indítja el 2019 szeptemberében. Jelezték: az intézmény megőrzi magyar egyetemi akkreditációját. A magyar kormány szóvivője, Hollik István a bejelentést követően felhívta a figyelmet arra, hogy a CEU számos képzését továbbra is Budapesten tartja.

Forrás: MTI; Fotó: PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.