Pesti Srácok

Együtt ünnepelte a két Korea a közös vasút- és úthálozat-fejlesztési projektet

Együtt ünnepelte a két Korea a közös vasút- és úthálozat-fejlesztési projektet

Mintegy száz dél-koreai tisztviselő utazott az észak-koreai Keszong városban rendezett ünnepélyre, amelyet a közös vasút- és úthálózat-fejlesztési projekt örömére tartott a két ország szerdán.

Dél-koreai oldalról mások mellett Kim Hjun Mi közlekedési miniszter, Cso Mjung Gjon országegyesítési miniszter, számos parlamenti képviselő és vasútközlekedési tisztviselő képviseltette magát. Észak-Korea Ri Son Gvont, a Korea-közi kapcsolatokért felelős ügynökség vezetőjét és Kim Jun Hjok vasútközlekedési miniszterhelyettest delegálta az ünnepségre. Az eseményen az ENSZ, valamint a szomszédos országok, így Oroszország, Kína és Mongólia képviselői is részt vettek. A dél-koreai országegyesítési minisztérium közölte: a ceremónia jelentősége, hogy demonstrálja a két Korea elszántságát a közös vasút- és úthálózat-fejlesztések előmozdításában.

A projekt terve még áprilisban, Mun Dzse In dél-koreai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető találkozóján született. Szöul és Phenjan azóta több tanácskozást is tartott, hogy gyakorlatba ültessék az elképzelést. November végén vonat indult Dél-Koreából az észak-koreai vasúthálózat felmérésére. A hat vagonból álló, tucatnyi dél-koreai tisztviselővel és szakértővel haladó szerelvény december 18-áig vizsgálta az 1200 kilométeres észak-koreai vasútvonal állapotát. Az ünnepélynek szimbolikus jelentősége van, mert a két vasútvonal határon átívelő összekapcsolását, a későbbiekben pedig a transzszibériai vasútvonalhoz csatolását célzó projekt nem haladhat előre, amíg hatályban vannak az Észak-Korea elleni nemzetközi szankciók.

Szöulnak így is mentességet kellett kérnie a szankciók alól az ENSZ Biztonsági Tanácsától, hogy a szerdai ünnepséget megrendezzék, ugyanis tiltott közlekedési eszközöket és termékeket kellett beszállítania északra. Cso Mjung Gjon a projekttel kapcsolatban kijelentette: a Korea-közi vasúti kapcsolat célja felülkerekedni a két ország közötti megosztottságon, új jövőt kezdeni a Koreai-félszigeten. Az egyesített vasút révén Észak- és Dél-Korea együtt fejlődik majd, megfelelő alapot teremtve a békének. Az egységes vonathálózat biztonságot és fejlődést hoz Északkelet-Ázsiának és a világnak. Szakértők szerint a közös közlekedési hálózat fejlesztése akár évtizedekig is eltarthat, mivel Észak-Korea vasútvonalait még a 20. század elején építették. A dél-koreai országegyesítési tárca ezzel kapcsolatban közölte: Szöul további felméréseket akar végrehajtani, mielőtt kidolgozza a megvalósításhoz szükséges tervrajzokat. Hozzátette: az építkezést Phenjan nukleáris leszerelésével és a szankciók állapotával fogják összehangolni.

PestiSracok facebook image

A dél-koreai vasúthálózati felmérés volt az első 2007 óta, amikor egy 417 kilométeres szakaszt vizsgáltak meg Észak-Korea nyugati partvidékén Keszong és Szinuicsu között. A két Korea között 2007-ben volt vasúti teherszállítás Keszong és a dél-koreai Padzsu között, a dél építőanyagokat küldött a közösen üzemeltetett keszongi ipari parkhoz, ahonnan az északiak az ipari komplexumban előállított termékeket juttatták vissza. A vasútvonalat azonban 2008-ban elvágták Phenjan nukleáris ambíciói miatt, az ipari parkból pedig 2016-ban vonult ki Dél-Korea az észak-koreai nukleáris kísérletekre válaszul. A keszongi ipari parkban érintett dél-koreai vállalatok korábban jelezték már támogatásukat a komplexum újranyitására.

Forrás:

MTI;

Fotó:

MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.