Pesti Srácok

Felháborodással fogadták iraki politikusok Trump látogatását

Felháborodással fogadták iraki politikusok Trump látogatását

Felháborodással fogadták Donald Trump előre nem bejelentett látogatását Irakban egyes síita és Irán-barát politikusok, illetve milíciaparancsnokok, az ország szuverenitásának megsértésével vádolták az amerikai elnököt. Trump látogatása után több robbanás történt az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségénél.

Donald Trump szerdán látogatta meg az Egyesült Államok hadseregének Irakban állomásozó katonáit a Bagdad melletti el-Aszad légi támaszponton. Szabah asz-Szaadi, az Iszláh parlamenti párt vezetője rendkívüli ülés összehívását kezdeményezte a bagdadi törvényhozásban, hogy megvitassák "Irak szuverenitásának arcátlan megsértését", és Trump "agresszív lépéseinek megállítását", akinek "tudnia kéne, meddig mehet el".

- szögezte le.

PestiSracok facebook image

Az Iszláh parlamenti riválisa, a Bina párt, amelyet Hádi al-Amiri, az Iránnal szoros kapcsolatokat ápoló síita milícia, a Badr Brigádok parancsnoka vezet, ugyancsak ellenkezésének adott hangot közleményében. A Bina szerint Trump látogatása megsértette a diplomáciai normákat, és az iraki kormánnyal szembeni megvetéséről, ellenséges hozzáállásáról tanúskodik.

Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfő hivatalának közlése szerint az illetékes amerikai tisztviselők időben értesítették Bagdadot Trump látogatásáról. Az amerikai elnök gépe kedd este hagyta el Washingtont, és az éj leple alatt repült Irakba.

Mahdi mindazonáltal nem találkozott Trumppal, az iraki kormányfői hivatal szerint azért, mert nem sikerült dűlőre jutni a helyszínről. Értesülések szerint az amerikai elnök az el-Aszad légi támaszponton akart kapcsolatba lépni Mahdival, amit az iraki miniszterelnök elutasított. Helyette telefonon tárgyaltak.

Sajtójelentések szerint Trump inkább a Szíriából történő amerikai csapatkivonásról beszélt rövid látogatása alatt. A döntést tanácsadóinak és magas rangú tisztségviselőinek tiltakozása ellenére hozta meg. Irakra kitérve azt mondta, Washingtonnak nincsenek tervei arra, hogy kivonuljon Irakból. Ugyanakkor hozzáfűzte: az Egyesült Államok támaszpontként használhatja Irakot, ha "valamit tenni szeretne Szíriában".

Korábbi sajtóértesülések szerint Washingtonban felmerült az, hogy a Szíriából távozó katonákat átvezényelik Irakba. Falih Hazali, a Bina politikusa - vélhetően a szíriai csapatkivonásra utalva - azzal vádolta meg Washingtont, hogy növelni akarja katonai jelenlétét Irakban. Kijelentette:

Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik

Irakban jelenleg mintegy 5200 amerikai katona állomásozik. Hivatalos feladatuk az iraki erők kiképzése és támogatása az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni küzdelemben. A Hasd es-Saabi (Népi Mozgósítási Erők, PMF) nevű síita fegyveres ernyőszervezetet, amelynek több tagját Irán támogatja, tavaly olvasztották be az iraki biztonsági erők kötelékébe, miután fontos szerepet játszott a dzsihadisták elleni háborúban. A PMF ellenzi az amerikai erők jelenlétét Irakban.

Kaisz al-Hazali, az egyik iráni támogatású milícia vezetője a Twitteren közölte: az irakiak parlamenti határozat útján fogják az amerikaiakat elűzni, de ha nem mennek, megvan a képességük és a tapasztalatuk az eltávolításuk más módjához is.

Az Iszláh pártot a befolyásos Muktada asz-Szadr síita hitszónok vezeti, aki az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziója után két felkelést is vezetett az amerikaiak ellen. Egyike azon kevés síita vezetőnek, aki elhatárolódott Irántól.

Az amerikai-iraki kapcsolatok meglehetősen kényessé váltak a tekintetben, hogy az Iszlám Állam (melynek létrejöttét széles körben az amerikaiak számlájára írják) elleni harcban megerősödtek az iráni támogatású síita milíciák, és az idei iraki parlamenti választásokon is sikeresen szerepeltek a hozzájuk kötődő pártok. Bagdadnak így Teherán és Washington között kell lavíroznia, ugyanis két szövetségesének viszonya meglehetősen ellenséges, kifejezetten azóta, hogy Trump kilépett a 2015-ös iráni atomalkuból, és visszaállította az iszlám köztársaság térdre kényszerítését célzó gazdasági büntetőintézkedéseket. A Reuters brit hírügynökség szerint azonban az irakiak egy része közönnyel fogadta Trump látogatását.

- mondta Mohamed Abdullah bagdadi lakos.

Röviddel Trump látogatása után az iraki média hírt adott arról, hogy több robbanás történt az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségénél, amely az erősen védett, diplomáciai képviseleteknek is helyt adó, úgynevezett "zöld zónában" van. Egyes híradások szerint aknagránátok csapódtak be az épületnél, a nagykövetség biztonsági szolgálatának emberei pedig figyelmeztető lövéseket adtak le, válaszul a támadásra. Az amerikai külképviselet egyelőre nem adott tájékoztatást az incidensről.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Andrew Harnik

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.