Pesti Srácok

Herényi nem megy el Antall József halálának negyedszázados évfordulójára Orbán Viktor miatt

Herényi nem megy el Antall József halálának negyedszázados évfordulójára Orbán Viktor miatt
Budapest,2017. szeptember 19. Császy Zsolt, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ (MNV) Zrt. volt értékesítési igazgatója (b) Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke (b2) és Herényi Károly, az Magyar Demokrata Fórum (MDF) volt elnökhelyettese (b3) társaságában Tökölön, mielõtt bevonult a börtönbe 2017. szeptember 19-én. Császy Zsoltot június 8-án, Tátrai Miklóssal együtt, harmadfokon ítélte jogerõsen letöltendõ börtönbüntetésre a Kúria a 2008-as sukorói telekcsere ügyében. Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. korábbi igazgatója három, Császy Zsolt két és fél év börtönbüntetést kapott. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Herényi Károlyt is meghívták Antall József halálának negyedszázados évfordulójának parlamenti megemlékező ünnepségére. Ám a volt MDF-es politikus nem megy el. "Sajnálatomra nem áll módomban a megemlékezésen részt venni. Ennek oka a megnyitó előadást tartó személye, Orbán Viktor" - írta Herényi.

– áll Herényi Károly levelében, amit a Veritas Intézetnek címzett. Az MDF volt szóvivője arról ír, nem ünnepelhet együtt és nem vállalhat szellemi közösséget egy olyan emberrel, aki szisztematikusan döngöli földbe, teszi tönkre Antall József életművét, politikai munkássága szinte minden eredményét.

PestiSracok facebook image

– áll a levélben.

Antall József életművét, és annak beteljesülését három évszám jelöli. 1990, a békés rendszerváltoztatás éve, 1999, a NATO-csatlakozásunk éve, és 2004, az EU teljes jogú tagsága elnyerésének az éve.

– véli a volt politikus.

– írja.

A Választásról szóló törvény módosítása egyenértékű a plurális parlamenti demokráciákat jellemző választási rendszer felszámolásával, ismét az egypártrendszer felé vezeti az országot. Az illiberalizmus hirdetése egyenlő az egyetemes emberi szabadságjogok, az egyetemes kereszténydemokrácia értékeinek semmibe vételével. A politikai inkorrektség nyílt vállalása összeférhetetlen és összeegyeztethetetlen az európai keresztény-konzervatív értékrenddel – fogalmaz a levélben.

Szerinte az MTA elleni politikai támadás a tudományos élet, a tudományos kutatás szabadsága és politikától való függetlensége felszámolásának a kezdete. A Magyarországon 1993 óta működő CEU politikai kiüldözése, a tanszabadság korlátozása a középkori könyvégetések modernkori megfelelője.

Úgy véli, a néhány napja létrejött - a GVH-t kijátszó -, alapítványi formában működtetendő médiakonglomerátum a hazai sajtószabadság totális felszámolásának sötét kísérlete. Megemlíti, hogy nem tartozik azok közé, akik ezeket a cselekedeteket elfogadják, méltányolják vagy dicsérik.

Arról ír, Antall József ízig-vérig államférfiúi erkölcsökkel bíró és élő demokrata volt. Életében és életével a nemzeti közjót szolgálta. A fiatal magyar demokráciát három veszélytől óvta: a kalandorpolitikától, a kocsmapolitizálástól, valamint a weimarizálódástól. A harmadik a legveszélyesebb, mert a demokráciát demokratikus úton hatalomba került politikai erő számolja fel. Hasonlóan, ahogy a múlt század harmincas éveinek Németországában történt. Nálunk 2010 óta valami nagyon hasonló történik - írja.

- jegyzi meg a volt politikus.

Mint írja, nem emlékezhet együtt Antall Józsefre egy olyan emberrel, akinek a politika nem a közjó szolgálatát, hanem a pillanat mindenkori uralmát, vagyis a hatalmat jelenti. Nem emlékezhet Antall Józsefre - akit kortársai, George H. W. Bush, Jacques Chirac, Helmut Kohl elismeréssel és megbecsüléssel illettek - egy olyan emberrel, akit a nyugati országok vezetői kerülnek, aki kizárólag Putyin, Erdogan, valamint a tatár parlament résztvevői között, Kirgizisztánban érzi igazán otthon magát – fogalmaz.

– zárja sorait Herényi.

Forrás: atv.hu; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.