Pesti Srácok

Hiába panaszkodik az ellenzék, törvényes volt a szavazási eljárás

Hiába panaszkodik az ellenzék, törvényes volt a szavazási eljárás

Törvényes volt a szerdai parlamenti szavazási eljárás - emelte ki szerda este az MTI-hez eljuttatott közleményében az Országgyűlés Hivatala. Korábban az ellenzéki frakciók közös sajtótájékoztatójukon arról beszéltek: érvénytelennek és törvénytelennek tartják a szerdai parlamenti szavazásokat, ezért azok eredményét sem fogadják el.

Az Országgyűlés Hivatala esti közleményében kifejtette: az Országgyűlés szerdai ülésnapján az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Párbeszéd képviselőcsoport képviselői az ülés megkezdése előtt az elnöki, illetve szónoki emelvény lépcsőin állva megakadályozták, hogy az Országgyűlés kijelölt ülésvezető elnöke és a munkáját segítő, a házelnök által meghatározott sorrendben szolgálatot teljesítő jegyzők az elnöki emelvényen elfoglalhassák a helyüket.

Emiatt Kövér László, az Országgyűlés elnöke képviselői üléshelyéről nyitotta meg az Országgyűlés ülésnapját, majd az ülésvezetést a szintén képviselői ülésénél helyet foglaló Latorcai János alelnöknek adta át. Az alelnök a napirendben jelzett határozathozatali eljárás végéig képviselői üléshelyéről gyakorolta a határozati házszabály szerinti ülésvezetési jogosítványait. Ezen rendelkezések - mint írták - nem tartalmaznak tételes előírást arra, hogy az ülésvezetés helye kizárólag az elnöki pulpitus elnöki, illetve jegyzői székei lehetnek.

Az Országgyűlés elnöke - figyelemmel arra, hogy "láthatóan az ellenzéki jegyzők egyike sem kívánta ellátni jegyzői feladatait" jogkörével és felhatalmazásával élve két kormánypárti jegyzőt jelölt ki az ülésvezetésben történő közreműködésre.

PestiSracok facebook image

A szerdai ülés napirendjén 46 önálló indítványról történő szavazás is szerepelt. Az ülésnapon követett, a szavazatszámláló gép alkalmazásával lefolytatott szavazási eljárás minden tekintetben megfelelt az országgyűlési törvényben foglalt, a személyes joggyakorlás kötelezettségét előíró rendelkezésnek, függetlenül attól, hogy a képviselőknek szavazataik leadásához nem kellett azonosító kártyáikat elhelyezni a szavazatszámláló gépben - hangsúlyozták, hozzátéve: a rendszer ugyanis enélkül is alkalmas arra, hogy a politikai megállapodás alapján elfogadott ülésrendben a saját üléshelyéről szavazó képviselőt név szerint azonosítsa.

Az automatikusan rögzített szavazási eredmények nyilvánosak, az Országgyűlés honlapján megismerhetők - írta a hivatal megjegyezve: az ellenzéki képviselők is ily módon adták le voksukat az akciót kiváltó munka törvénykönyvének módosításánál.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Máthé Zoltán

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.