Horváth József: A terroristák módszerei megváltoztak, ma már hibrid háború van
El kell távolodni a terrorizmus klasszikus felfogásától, hiszen ma már hibrid háborúról beszélünk – mondta a Magyar Időknek Horváth József biztonságpolitikai szakértő. Ennek részei az egyéni és a szervezett akciók, a no-go zónák, az iszlámalapú pártok megjelenése és a keresztény értékeket háttérbe szorító politikai döntések is. A szakértő szerint már jóval többről van szó, mint a terrorizmus elleni küzdelemről: arról szól, hogy hogyan adjuk fel önmagunkat.
Való igaz, hogy az elmúlt két évben nem történtek tömeges terrortámadások Európában, de ez nem azt jelenti, hogy a biztonságérzetünk és a veszélyhelyzet radikálisan megváltozott volna – magyarázta a Magyar Időknek Horváth József. A biztonságpolitikai szakértő szerint elfedik a valóságot azok a statisztikák, amelyek a terrorizmus csökkenéséről tudósítanak. 2015-ben az illegális migrációval párhuzamosan volt egy felemelkedő szakasza Európában a terrorizmusnak, amely sokszor száz feletti áldozatszámmal járt, azután csak néhány tucat halált okozó támadások történtek, amit az olyan fapados akciók követtek, mint a késelések vagy gázolások – mondta Horváth József. Mindezt a szakértő két okra vezette vissza. Az, hogy nem történt a közelmúltban összehangolt terrortámadás, nagyrészt a titkosszolgálatok és rendvédelmi szervek munkájának az eredménye. Túlfeszített tempóban dolgoznak, bár jelentős létszámemelés, fejlesztés vagy beruházás nem történt, sőt, a törvényi szabályozás sem adott nagyobb mozgásteret e szerveknek. Az országvezetők felfogták, hogy a hidegháborút követő békés korszaknak vége van – magyarázta a szakértő, kiemelve, hogy Németországban és Nagy-Britanniában is több nagyobb akciót előztek meg.
A másik ok, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet megrendült a Közel-Keleten, pillanatnyilag nem célja egy összehangolt támadás megszervezése – véli a szakértő –, mert arra koncentrál, hogy illegális vonalait megvédje, stabilizálja, és embereit, forrásait átmentse későbbi akciókra, közben arra buzdítja híveit, hogy kövessenek el egyszerűbb és könnyebben kivitelezhető támadásokat. Az tehát, hogy csökken a terrorizmus, propagandakeltésre alkalmas, hamis biztonságérzetet, egy illúziót ad. A terrorizmusnak azonban az Iszlám Állam felszámolása sem jelentené a végét – véli a szakértő. Fontos, hogy a terrorszervezet állapotát ne tévesszük össze az iszlám radikális gondolkodás térnyerésével. El kell távolodnunk a terrorizmus klasszikus értelmezésétől. Ma már hibrid háborúról beszélünk. A szervezett bűnözés, no-go zónák, az egyéni akciók egy többlépcsős küzdelem részei, amelynek célja, hogy megszerezzék a politikai befolyást – fogalmazott. Megjelennek iszlám alapú pártok is, amelyek tagjai kitanulják a demokratikus rendszer működését, és ezt kihasználva jutnak hatalomhoz. Mindez már jóval több, mint a terrorizmus elleni küzdelem. Az iszlám radikálisok már önkényesen veszik le a keresztet az iskolák faláról, Nyugat-Európában átnevezik a karácsonyi ünnepet fenyőünnepre. Ez is annak a küzdelemnek a része, hogy hogyan adjuk fel önmagunkat és védelmi állásainkat. Azt mutatja, hogy már kis nyomásra is feladjuk pozícióinkat. Hamis elképzelés, hogy szép szóval meg lehet győzni a tigrist arról, hogy legyen vegetáriánus. Márpedig mi vegetáriánusok vagyunk – tette hozzá Horváth József.
Forrás: Magyar Idők; Fotó: PS
