Horváth József: A terroristák módszerei megváltoztak, ma már hibrid háború van

Való igaz, hogy az elmúlt két évben nem történtek tömeges terrortámadások Euró­pában, de ez nem azt jelenti, hogy a biztonságérzetünk és a veszélyhelyzet radikálisan megváltozott volna – magyarázta a Magyar Időknek Horváth József. A biztonságpolitikai szakértő szerint elfedik a valóságot azok a statisztikák, amelyek a terrorizmus csökkenéséről tudósítanak. 2015-ben az illegális migrációval párhuzamosan volt egy felemelkedő szakasza Európában a terrorizmusnak, amely sokszor száz feletti áldozatszámmal járt, azután csak néhány tucat halált okozó támadások történtek, amit az olyan fapados akciók követtek, mint a késelések vagy gázolások – mondta Horváth József. Mindezt a szakértő két okra vezette vissza. Az, hogy nem történt a közelmúltban összehangolt terrortámadás, nagyrészt a titkosszolgálatok és rendvédelmi szervek munkájának az eredménye. Túlfeszített tempóban dolgoznak, bár jelentős létszámemelés, fejlesztés vagy beruházás nem történt, sőt, a törvényi szabályozás sem adott nagyobb mozgásteret e szerveknek. Az országvezetők felfogták, hogy a hidegháborút követő békés korszaknak vége van – magyarázta a szakértő, kiemelve, hogy Németországban és Nagy-Britanniában is több nagyobb akciót előztek meg.

A másik ok, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet megrendült a Közel-Keleten, pillanatnyilag nem célja egy összehangolt támadás megszervezése – véli a szakértő –, mert arra koncentrál, hogy illegális vonalait megvédje, stabilizálja, és ­embereit, ­forrásait átmentse későbbi akciókra, közben arra buzdítja híveit, hogy kövessenek el egyszerűbb és könnyebben kivitelezhető támadásokat. Az tehát, hogy csökken a terrorizmus, propagandakeltésre alkalmas, hamis biztonságérzetet, egy illúziót ad. A terrorizmusnak azonban az Iszlám Állam felszámolása sem jelentené a végét – véli a szakértő. Fontos, hogy a terrorszervezet állapotát ne tévesszük össze az iszlám radikális gondolkodás térnyerésével. El kell távolodnunk a terrorizmus klasszikus értelmezésétől. Ma már hibrid háborúról beszélünk. A szervezett bűnözés, no-go zónák, az egyéni akciók egy többlépcsős küzdelem részei, amelynek célja, hogy megszerezzék a politikai befolyást – fogalmazott. Megjelennek iszlám alapú pártok is, amelyek tagjai kitanulják a demokratikus rendszer működését, és ezt kihasználva jutnak hatalomhoz. Mindez már jóval több, mint a terrorizmus elleni küzdelem. Az iszlám radikálisok már önkényesen veszik le a keresztet az iskolák faláról, Nyugat-Európában átnevezik a karácsonyi ünnepet fenyőünnepre. Ez is annak a küzdelemnek a része, hogy hogyan adjuk fel önmagunkat és védelmi állásainkat. Azt mutatja, hogy már kis nyomásra is feladjuk pozí­cióinkat. Hamis elképzelés, hogy szép szóval meg lehet győzni a tigrist arról, hogy legyen vegetáriánus. Márpedig mi vegetáriánusok vagyunk – tette hozzá Horváth József.

Forrás: Magyar Idők; Fotó: PS