Pesti Srácok

Jelentősen csökkent hazánkban az öngyilkosságok száma

Jelentősen csökkent hazánkban az öngyilkosságok száma

A megszokottnál alacsonyabb volt a krízishívások aránya a lelki segélyért folyamodók között – közölte a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgáltatók Szövetségének alelnöke. Az utóbbi években jelentősen csökkent az öngyilkosságok száma hazánkban.

Összesen 2500-an hívták a lelkisegély-szolgálatot a múlt szombat óta, ezek több, mint ötven százaléka megalapozott volt – közölte a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgáltatók Szövetségének szakmai alelnöke tegnap az M1 aktuális csatornán. Dudás Erika ismertetése szerint a három százalékot kitevő krízishívások aránya alacsonyabb volt, mint a megszokott, s legtöbben a magányosság vagy kapcsolati problémák miatt ragadtak telefont. Az alelnök szerint az egyedüllét mellett főként az egészségi állapottal összefüggő problémák, félelmek, anyagi gondok, valamint munkahelyi konfliktusok miatt fordulnak hozzájuk az emberek.

Az adventi időszakban emelkedik a hívások száma, és tartalmuk is változik, a magány és a kapcsolatok hiánya mellett az elhunyt hozzátartozókról, a messze élő családtagokról esik szó – fogalmazott Dudás Erika, aki arra is kitért, hogy férfiak és nők azonos arányban szoktak telefonálni, és leginkább a középkorúak, valamint a hetven év felettiek keresik munkatársaikat. Évről évre megjelennek olyan kimutatások, amelyek szerint karácsonykor világszerte megemelkedik az öngyilkossági hajlam azok körében, akik ezt az időszakot magányosan töltik; ezzel együtt hazánkban az elmúlt nyolc évben harmincöt százalékkal csökkent azoknak a száma, akik önkezükkel vetnek véget életüknek. Mint arról Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a hónap első felében beszámolt, 2010-ben még 2492-en haltak meg ilyen módon, ám tavaly ez a szám 1634-re mérséklődött.

Az elmúlt ötven év alatt eddig egyszer sem fordult elő ilyen mértékű javulás Magyarországon, s ez is jól mutatja, hogy nem eseti javulásról van szó, hanem a 2010 óta bevezetett többirányú, tudatos beavatkozásoknak köszönhető a jóval kevesebb öngyilkosság, s a csökkenés ütemében hazánk számos fejlett államot is megelőz – fejtette ki a politikus. Rétvári Bence szerint az, hogy hazánkban gyorsabban sikerül visszaszorítani az öngyilkosságokat, mint Európa többi országában, annak is köszönhető, hogy jól működnek a depresszió koraibb és hatékonyabb kezelése érdekében hozott kormányzati intézkedések.

PestiSracok facebook image

Forrás: Magyar Idők; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.