Pesti Srácok

Kásler: Magyarország rengeteget áldoz arra, ami az emberek életét jobbá teszi

Kásler: Magyarország rengeteget áldoz arra, ami az emberek életét jobbá teszi

Magyarország rengeteget áldoz arra, ami az emberek életét jobbá teszi, mind a kultúra, mind az egészségügy és a sport területén - mondta Kásler Miklós miniszter csütörtökön Budapesten újságíróknak. A miniszter azt követően adott rövid nyilatkozatot, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumában fogadta a Liget Budapest Projekt szakmai vezetőit, miután a Néprajzi Múzeum új épülete hétfőn elnyerte a világ legjobb középülete és az Európa legjobb középülete díjat is az International Property Awards (IPA) versenyén Londonban.

Kásler Miklós kiemelte: Magyarországon elképesztő, eddig soha nem látott fejlesztések zajlanak, az egészségügy területén 500 milliárd forintból felépült a vidéki kórházi rendszer, 700 milliárd forintból elindult a budapesti fejlesztések sorozata, a kultúra területén olyan támogatások vannak, beruházások zajlanak, amelyek "sem Mátyás király uralkodása alatt, sem a kiegyezés után nem történtek meg".

Magyarországon zajlik Európa legnagyobb kulturális beruházása is, büszkék vagyunk a magyar sikerekre - emelte ki Kásler Miklós. Baán László miniszteri biztos elmondta: a Liget Budapest Projekt elindításához az kellett, hogy mind a magyar kormány, mind a kulturális kormányzat nagy figyelmet szenteljen a projektnek, támogassa a Városliget megújítását.

A világ legjobb középülete díjat a hét elején, december 4-én nyerte el a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete Londonban. A magyar Napur Architect építésziroda által a Városliget szélére tervezett új épület ugyanezen a versenyen előzőleg Európa legjobb középületének díját is megkapta, így került a világ legjobbjainak járó díj esélyesei közé.

PestiSracok facebook image

Az International Property Awards negyedszázados történetében először fordult elő, hogy magyar épület a világ legjobbjaként végezzen a kategóriájában. A Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének, majd a kontinens legkiválóbbjaként a világ 10 régiójának kategória-győztesei közül érdemelte ki a világ legjobbjának járó "World's Best" díjat.

A Néprajzi Múzeum egy korszerű, világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34 ezer négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben. A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta. A múzeum szükségleteinek megfelelően tervezett épület lehetőséget teremt Európa egyik leggazdagabb etnográfiai gyűjteménye átfogó és alapos bemutatására.

Az új épület tervein 250 mérnök dolgozott Ferencz Marcel vezető tervező irányításával. Az épület kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a magyar és a nemzetközi gyűjtemény sokrétű bemutatását.

A díjat átvevő Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint az elismerés nem csupán a magyar építészet kiváló teljesítményére, hanem a magyar innovációra és a magyar kultúrára is ráirányítja a nemzetközi figyelmet. A Liget Budapest Projekt keretében ugyanis Európa egyik legrégibb közparkja újul meg, miközben egyedülálló kulturális intézmények jönnek létre, világviszonylatban is kiemelkedő építészeti megoldásokkal.

A Városliget Zrt. vezérigazgatója szerint a díj hatalmas elismerés a magyar építész- és ingatlanfejlesztő társadalomnak, hiszen kivívták maguknak azt a rangot, hogy a világ élvonalában jegyezzék őket.

A 25 éves International Property Awards az ingatlanszakma egyik legnagyobb, legrangosabb, széles körben jegyzett elismerése, melyet nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítél oda tíz különböző kategóriában, lefedve Afrika, Ázsia és Óceánia, az arab országok, Kanada, a Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, az Egyesült Államok, Európa és az Egyesült Királyság területét. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.