Megszavazták az Európai Parlament illetékes bizottságai, hogy jogállamisági feltételekhez is kötnék az EU-s források kifizetését

A költségvetési és a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság tagjai 43:9 arányban fogadták el az új eszközről szóló jelentést. A mechanizmussal felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és a korrupció, valamint az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon. Ilyen határozatra a tervek szerint az Európai Bizottság tehet majd javaslatot, egy független szakértői testülettel való egyeztetést követően. Elfogadásáról pedig az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő tanács döntene. Az aggályosnak tartott kérdések orvoslása után a két intézmény feloldhatná a zárolt uniós pénzeket. Éves jelentésben értékelné az EU-tagok helyzetét az említett szakértői testület, amelybe minden tagország parlamentje egy szakembert delegálna, az EP pedig ötöt. Az európai projekt a jogállamisági és az uniós értékek tiszteletének alapelvére épült. Egyetlen kormány sem sértheti meg ezeket következmények nélkül – közölte Eider Gardiazabal Rubial szociáldemokrata jelentéstevő.

Néppárti kollégája, Petri Sarvamaa hangsúlyozta, hogy kizárólag a jogállamisági elvek mentén eljáró kormányzatok és bírói rendszerek részéről várható el megfelelő pénzgazdálkodás. Ha egy tagállam igazszolgáltatása és kormányzata nem megbízható, akkor miért kellene uniós forrásokat rábíznunk – tette fel a kérdést a politikus. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő szerint Brüsszel a jogállamiság védelmének jelszavával a nyílt politikai nyomásgyakorlás rendszerét akarja létrehozni ezzel a bürokratikus, működésképtelen, minden normativitást nélkülöző gumiszabállyal, mely a kötelezettségszegési és a hetes cikk szerinti eljárások meglévő rendszerével párhuzamos, de a jogállamisági elvekkel összeegyeztethetetlen. Deutsch hangsúlyozta: a tervezetben azt sem határozták meg, hogy az elvonás milyen támogatásokat érintene és pontosan milyen pénzügyi következményekkel járna. Nem tisztázták azt sem, hogy pontosan milyen esetekben indulhat eljárás, valamint ki rendelkezik a kezdeményezés jogával, ki dönt arról, hogy mely tagállamok ellen, milyen esetben és mértékben alkalmazhatják ezt az új eszközt. A kérdésről még az Európai Parlament plenáris ülésének is szavaznia kell. A másik uniós társjogalkotó szerv, a tagállami kormányokat tömörítő tanács sem fogadta még el az álláspontját. Miután jóváhagyják mindkét testület tárgyalási mandátumát, megkezdődhetnek az intézményközi tárgyalások a jogszabály véglegesítése érdekében.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet