Pesti Srácok

Mélypontra süllyedt Macron népszerűsége

Mélypontra süllyedt Macron népszerűsége

Mélypontra süllyedt Emmanuel Macron francia elnök népszerűsége az elmúlt hónapban a sárgamellényesek franciaországi tiltakozásai nyomán, miközben úgy tűnik, hogy a radikális jobboldal vezetője, Marine Le Pen nagy előnyt kovácsolt a helyzetből - ezek a fő következtetései az Odoxa francia közvéleménykutató-intézet kedden ismertetett felmérésének.

A kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 27 százaléka gondolja úgy, hogy Macron jó elnök, ami öt ponttal kevesebb, mint novemberben. Ez a legalacsonyabb százalékpont Macron népszerűségében 2017 májusi hatalomra kerülése óta. A francia államfő népszerűsége 2018 májusa óta csaknem folyamatosan csökken. A megkérdezettek 74 százaléka a "gazdagok elnökének" tartja Macront (három százalékponttal több egy hónap alatt), és 33 százalék tartja őt kompetensnek (16 százalékponttal kevesebb). A válaszadók 47 százaléka szerint fordulatot jelentenek Macron politikájában a munkások vásárlóerejének javára történő intézkedések, amelyeket december 10-én jelentett be, hogy lecsillapítsa a sárgamellényeseket, de 53 százaléka ezzel ellentétes véleményen van.

Az Odoxa tanulmányának másik jelentős eleme Le Pen népszerűségének növekedése, hat százalékponttal nőtt egy hónap alatt, a lakosság 29 százaléka szimpatizál vele. A radikális jobboldal vezetője ezzel a harmadik legnépszerűbb politikusnak számít a felmérés szerint a második helyen álló Alain Juppé bordeaux-i polgármester, volt konzervatív miniszterelnök (35 százalék) és a volt környezetvédelmi miniszter, Nicolas Hulot (42 százalék) mögött. Mindemellett a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés (volt Nemzeti Front) vezetője az a politikai személyiség, aki a legnagyobb ellenérzést váltja ki (55 százalék) a lakosság körében.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.