Pesti Srácok

Merkel: Fel kell készülni a "kemény" Brexitre is

Merkel: Fel kell készülni a "kemény" Brexitre is

Az Európai Unió (EU) az Egyesült Királyság uniós tagságának rendezett megszüntetésén dolgozik, de fel kell készülni a megállapodás elmaradására is - jelentette ki Angela Merkel német kancellár péntekre virradóra, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján, az értekezlet első munkanapját követően.

Merkel újságíróknak nyilatkozva elmondta, a Theresa May brit kormányfővel folytatott megbeszélést követően 27-es körben tartott ülésen az uniós vezetők hangsúlyozták, hogy politikai biztosítékokra van szükség a brit kilépést (Brexit) követő, korábban 2020 végéig tervezett átmeneti időszakra vonatkozóan.

- fogalmazott a kancellár. Elmondta, nem tudja megmondani, mikor lépne életbe az Egyesült Királyság és az EU közötti átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodás, de reményeik szerint még az átmeneti időszakban sor kerülhet erre. Hozzátette, a kilépési megállapodásba foglalt tartalékmegoldás célja, hogy közös vámuniós szabályozással elkerüljék az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező vámellenőrzés visszaállítását abban az esetben, ha a brit kilépés után tervezett átmeneti időszak végéig nem lép életbe a kereskedelmi megállapodás.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott, utalva a vámellenőrzés visszaállításának elkerülésére.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az ülést lezáró sajtótájékoztatóján kijelentette, az általa irányított testület fokozza a felkészülést az Egyesült Királyság esetleges megállapodás nélküli uniós kiválására, a "kemény Brexitre", ugyanis számolni kell minden forgatókönyvvel. Tudatta azt is, hogy december 19-én közzétesznek egy dokumentumot a felkészülés szempontjából hasznos információkkal.

Sebastian Kurz, a tagországok állam-, illetve kormányfőit magában foglaló Európai Tanács soros elnökségét betöltő Ausztria kancellárja elmondta, a 27-ek egyetértettek abban, hogy az Ír-szigeten, az Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határellenőrzés visszaállítását elkerülő tartalékmegoldás kizárólag ideiglenes lehet. Valamint megegyeztek abban is, hogy a kiválási feltételekről szóló megállapodást nem lehet újratárgyalni. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök távozásakor kijelentette, a tartalékmegoldás nem állandósulhat, mindenképpen ideiglenesnek kell lennie. A legjobb megoldás az lenne, ha nem is kellene alkalmazni, ezért tovább kell dolgozni Nagy-Britanniával ennek elkerülése érdekében - mondta.

Értesülések szerint az ülésen felvetődött egy újabb Brexit-ügyi rendkívüli uniós csúcstalálkozó összehívása január folyamán. Brit források szerint ugyanis a megállapodás elfogadásának január 21-i határideje előtt a brit alsóház elé kerül a Brexit-feltételekről szóló 585 oldalas egyezmény. A luxembourgi kormányfő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, a Brexit-csúcs után nem lesz még egy Brexit-csúcs. Nem a csütörtöki volt az "utolsó vacsora", több találkozó lesz még Nagy-Britanniával, de semmiképpen sem lesz több tárgyalás a kilépési feltételekről szóló megállapodásról - mondta.

- fogalmazott.

A megbeszélések részleteit ismerő diplomaták tájékoztatása szerin Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a külügyekkel foglalkozó munkaülésen közölte, a Koszovó és Szerbia közötti feszültségek enyhítése érdekében 2013-ban uniós közvetítéssel megkezdett párbeszéd jól halad, elérhető közelségbe került egy jogilag kötelező erejű megállapodás. Ehhez azonban még számos feltételnek teljesülnie kell, amelyeknek nem kedvez, hogy pénteken a biztonsági erők hadsereggé alakításáról dönthet a koszovói parlament.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.