Pesti Srácok

Minden második ember adakozott az idén egy felmérés szerint

Minden második ember adakozott az idén egy felmérés szerint

Minden második ember adakozott az idén, közülük a legtöbben pénzt és ruhaneműt adtak a rászorulóknak. A UPC Direct reprezentatív karácsonyi felmérése szerint a magyarok inkább adakoznak alapítványoknak, mint az utcán.

A társaság 2018 novemberében közel 2000 embert kérdezett meg arról, hogy mikor, kiknek, milyen jellegű és értékű adományt szokott adni. A válaszadók közel 70 százaléka átlagosnak érzi anyagi helyzetét, mindössze 7 százalékuk jellemezte átlagon felülinek, illetve az alattinak. A többség, a megkérdezettek közel 60 százaléka ennek ellenére szokott adakozni, fontosnak tartja, hogy a nála nehezebb helyzetben lévőknek segítsen - és nemcsak karácsonykor. Ugyanennyien mondták azt, hogy az elmúlt egy hónapban is adakoztak valamilyen módon, ami a közlemény szerint magas arány, és az adatok alapján a magyarok fogékonyak az elesettekkel szemben.

Minden ötödik ember rendszeresen, ugyanannak a szervezetnek ad támogatást, míg a válaszadók fele alkalomszerűen, spontán adományoz egy-egy alapítványnak. Sokan vannak, akik főként karácsonykor szeretnének segíteni a náluk rosszabb sorsúakon - ezért ez az időszak az adományozás főszezonja. A kutatás szerint a választ adók 61 százaléka pénzt adományoz, és sokan küldenek ruhákat. Népszerű adományozási forma az adó 1 százalékának felajánlása is, és a válaszolók közel 40 százaléka emellett tartós élelmiszereket is szokott küldeni azoknak, akik náluk rosszabb helyzetben vannak.

Utcán a válaszadók több, mint fele 100 és 1000 forint közötti összeget szokott a rászorulók kezébe adni, ennél kevesebbet 10 százalékuk, többet pedig 11 százalék. Minden ötödik ember úgy nyilatkozott, hogy nem szokott utcán pénzt adni senkinek. Sokaknak fontos, hogy az adományt olyan ember kapja, akit ismer, akiről tudja, hogy valóban rászorul a támogatásra: a válaszadók 42 százaléka általa ismert családot támogat adományaival. A felmérés szerint a szervezeteknek adakozók 71 százaléka olyan alapítványokat támogat, amelyek gyerekekkel foglalkoznak. Második helyen a beteg embereket támogató alapítványok támogatása áll 43 százalékkal, és az állatmenhelyeknek is minden harmadik ember juttat támogatást.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: Origo.hu

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)