Pesti Srácok

Minél élőbb kapcsolatra van szükség Magyarország és a diaszpóra között

Minél élőbb kapcsolatra van szükség Magyarország és a diaszpóra között

Minél élőbb kapcsolat kialakítását szorgalmazza Magyarország és a diaszpóra magyarsága között a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki a Rákóczi Szövetség diaszpóraprogramja keretében Magyarországra látogató gyerekeket köszöntött kedden Budapesten.

- hangsúlyozta újságíróknak nyilatkozva Potápi Árpád János, rámutatva: mintegy 2,5 millió magyar él diaszpórában Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon, vagyis számuk nem elhanyagolható a 15 milliós magyarság szempontjából. Idén is mintegy ezer gyermek, fiatal látogathatott el a program keretében Magyarországra, tizenhat csoport keretében. Az adventi időszakban százharmincan érkeztek ide többek között Argentínából, Brazíliából, Új-Zélandról, Dél-Afrikából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából - ismertette.

Az utak során a fiatalok nemcsak Budapesttel és Magyarország főbb nevezetességeivel ismerkednek meg, hanem egy határon túli, magyarok lakta területtel is. A jelenleg itt lévők a többi között Pozsonyba és Nagyenyedre látogatnak, de akár a karácsonyi vásár és a hóesés is élményt jelenthet számukra, vagy az, hogy egymással is ismeretséget kötnek.

PestiSracok facebook image

Potápi Árpád János reményét fejezte ki, hogy ez is hozzájárul a fiatalok magyar identitásának megőrzéséhez, amelyet a vasárnapi iskolák is segíthetnek. Ezekből 213 működik a Kárpát-medencén kívül a világban - mondta.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.