Mozgalmas évet zár Lengyelország

A belpolitikai események a 2017 decemberében beiktatott új kormányfő, Mateusz Morawiecki által végrehajtott részleges kormányátalakítással kezdődtek. Morawiecki a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt által a jelenlegi választási ciklus elején, 2015 őszén kezdeményezett gazdasági és társadalmi reformok folytatását ígérte. A kormány azonban nem tudott teljesen az ígért reformokra koncentrálni, többek között a Brüsszellel folytatott jogállamisági vita miatt sem, amely 2017 decemberében a 7. cikk szerinti eljárásba torkollott. Mindazonáltal az előző, Beata Szydło vezette kormányhoz képest Morawiecki az EU-val zajló párbeszédben elődjénél nagyobb kompromisszumkészséget mutatott. A kormány az uniós eljárás egyik fő tárgyát képező igazságügyi reformhoz részletes, csaknem százoldalnyi indoklást juttatott el Brüsszelnek, és több ponton is módosította az uniós szervek által bírált új jogszabályokat. Az Európai Bizottság mindazonáltal elégtelennek tartja ezeket a módosításokat, és a jogállamisági vitát a májusi EP-választások előtt aligha zárja le.

Az ország geopolitikai helyzetéből, a keleti szomszédságában erősödő orosz katonai jelenlétből, a kelet-ukrajnai fejleményekből adódóan Varsó idén is a védelmi és elrettentési képességek erősítésére törekedett. Ezt véleménye szerint a NATO-n belül elsősorban az Egyesült Államokkal való együttműködés, egy állandó amerikai bázis létesítése szolgálná, amelyről feltehetőleg jövőre születik döntés. Washington közreműködik a lengyel hadsereg korszerűsítésében is, többek között a Patriot-rakétaütegekkel látja el azt egy márciusi szerződés nyomán. Fontos szerepet játszik az Egyesült Államok a lengyel energiabiztonsági stratégiában is, mindenekelőtt az észak-lengyelországi swinoujsciei gázkikötőbe irányuló, idén több, hosszú távú szerződésben rögzített cseppfolyós palagáz- (LNG-) szállítások révén.

A mozgalmasság a lengyel belpolitikát is jellemezte. A hosszabb ideje mély megosztottság jegyében zajló, pezsgő belpolitikai életet tovább hevítette az októberi helyhatósági választást megelőző kampány. A választásokon a PiS az eddigi egyről nyolcra növelte az általa irányított vajdaságok számát. Az ellenzéki koalícióknak a többi nyolc vajdaságban, valamint a nagyvárosok többségében sikerült megőriznie többségét. Az önkormányzati választással elindult sorozat jövő év tavaszán az EP-választásokkal, ősszel a parlamenti választással folytatódik, 2020-ban pedig elnökválasztással zárul. A kampány során megfogalmazott célkitűzésekkel a PiS a politika iránt kevésbé érdeklődő választókra koncentrál, elsősorban az őket célzó gazdasági és társadalompolitikai programmal próbálja tovább növelni a jelenleg 40 százalék körüli támogatottságát. A fő ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) választási programjának középpontjába társadalompolitikai kérdéseket helyezett. A párt széles ellenzéki választási koalíció létrehozására törekszik. Az egyik partnerével, a Modern (Nowoczesna) párttal kötött szövetsége viszont az év végén válságba került.

Egyes megfigyelők szerint a Morawiecki-kormány sikeresen ötvözte a társadalompolitikai és a gazdasági reformokat. A nagyvonalú családtámogatási program (500+) folytatása mellett megvalósítják többek között az idősek aktív életét támogató Senior+ csomagot. 2019 tavaszától azok az anyák is megkapják a minimálnyugdíjat, akik nem vállaltak munkát, de legalább négy gyereket felneveltek. A szociális programokat nagyrészt az elmaradt áfa-befizetések behajtásából fedezik. Nőttek a társasági adóból befolyó bevételek is, annak ellenére, hogy ezt az adófajtát idén 15-ről 9 százalékra csökkentették. Az egyéni vállalkozók indulását elősegíti, hogy a minimálbér 2,5-szeresénél kevesebbet keresők a megszabottnál alacsonyabb társadalombiztosítási járulékot fizethetnek.

A főbb gazdasági mutatók jól alakultak, a GDP-növekedés az év végén a vártnál magasabb, feltehetőleg 5 százalékos lesz. Közben az utóbbi 28 évben rekordalacsonyságú, várhatóan 6 százalék alatti lesz a munkanélküliségi ráta. A GDP-arányos költségvetési hiány az év végén 0,5 százalékos lehet az eredetileg tervezett 2,7 százalékhoz képest. Az ország gazdasági helyzetét több hitelminősítő is magasabb kategóriába sorolással jutalmazta, a lengyel tőkepiacot a FTSE Russell indexszolgáltató szeptemberben egyetlen közép-európai országként a "fejlett" kategóriába sorolta. A CBOS állami közvélemény-kutató intézet augusztusi felmérése szerint a lengyelek 75 százaléka meg van elégedve életével. Anyagi helyzetét a megkérdezettek 32 százaléka tartja jónak, ami a legjobb eredmény 1994 óta. Ezzel is magyarázható, hogy az év folyamán lezajlott, bérköveteléseket megfogalmazó tiltakozások (rendfenntartó erők, LOT légitársaság) általában kompromisszumos megállapodással értek véget.

Viszonylag mérsékelt részvétellel zajlottak az ellenzéki mozgalmak által szervezett, egyebek mellett az igazságügyi reform ellen tiltakozó tüntetések is. A jövő év eseményei megmutatják, hogy a tetőző választási kampány milyen hatással lesz a közhangulatra, és milyen légkörben sikerül majd ünnepelni az 1989-es rendszerváltást megalapozó kerekasztal-tárgyalások, valamint az első, részben szabad parlamenti választások 30. évfordulóját.

Forrás/fotó: MTI