Párizsi háttérbeszélgetést tartottak, hogy megtörjék az egyoldalú tájékoztatását a tüntetésekről

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár szerint rendkívül visszafogott volt a rendőri válasz az országban múlt szerda este óta tartó tüntetésekre ahhoz képest, ahogy parlamenti képviselők és politikai aktivisták "megtámadták" a rendőröket és a közintézményeket. A Párizsban tartózkodó Kovács Zoltán elmondta, háttérbeszélgetést tartottak újságíróknak Takács Szabolccsal, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkárával; az elmúlt napok magyarországi történéseinek kontextusáról beszéltek. Szavai szerint azokat a megmozdulásokat, amelyek mögött "nyilvánvalóan a parlamenti ellenzék képviselői, politikai aktivisták" állnak, a nyugat-európai média megpróbálta úgy bemutatni, mintha "valami egészen más történne az országban". Azt mondták - számolt be a háttérbeszélgetésen adott tájékoztatásukról -, hogy ez politikai akció, amely mögött nemcsak az ellenzék, hanem olyan aktivisták vagy nem kormányzati szervezetek állnak, akik és amelyek "egyértelműen a Soros-féle hálózathoz" kapcsolódnak. Hangsúlyozta, azokkal a képekkel szemben, amelyeket a nyugat-európai média próbált sugallni az elmúlt napokban - hogy rendőri erőszak és túlkapások történtek -, valójában ez "rendkívül visszafogott válasz volt" ahhoz képest, ahogy parlamenti képviselők és politikai aktivisták "megtámadták" a rendőröket és a közintézményeket. Véleménye szerint a kettős mérce tipikus esetét lehet felfedezni ezeknek az eseményeknek a megítélésében. Példaként említette, hogy a tüntetéseknél "állítólag" a munka törvénykönyvének módosításáról van szó, és Judith Sargentini holland zöldpárti európai parlamenti képviselő emberi jogi kérdésekről beszélt az elmúlt napokban, miközben ismereteik szerint Hollandiában a túlórák száma az európai maximum, 416 óra, amely 16 órával több, mint amennyit az új magyar rendelkezés lehetővé tesz.

Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős arról beszélt, nyolc éve tart a "szisztematikus imázsrombolás" Magyarországgal kapcsolatban, ennek legfőbb példája a Sargentini-jelentés, az annak alapján elfogadott határozat és az azt követő események. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar kormány tudatos lépéseket tett az EU gazdasági jogszabályainak betartására, ennek eredményeként került ki az ország a túlzottdeficit-eljárás alól, és azóta is jelentős gazdasági növekedést mutat, míg több uniós tagállamnak "büntetlenül" lehet 3 százalék fölötti költségvetési deficitje. Hozzáfűzte, több tagállam van, amely ellen több kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, mint Magyarország ellen. Kiemelte, szeretnék eloszlatni azt a képzetet Franciaországban is, hogy a magyar kormány EU-ellenes lenne. Mint mondta, a magyar emberek az unió átlagánál jobban támogatják az EU-t, "és ezzel a kormány is így van". Úgy folytatta, ami ellen harcolnak, az a kettős mércét alkalmazó Európai Bizottság és a föderalista brüsszeli elit, amely "megbélyegez" bizonyos, a brüsszeli fősodortól eltérően ténykedő országokat. Ez szerinte leginkább azért van, mert Magyarország 2015 óta egyértelműen kinyilvánítja, hogy nem akar bevándorlóországgá válni, és elutasítja a kötelező betelepítési kvótákat.

Takács Szabolcs kitért arra is, hogy találkozott Nathalie Loiseau francia Európa-ügyi miniszterrel és Clément Beaune-nal, az elnök EU-ügyi főtanácsadójával, akivel a francia és magyar közös érdekek megerősítéséről tárgyalt. Ezek közé tartozik - mondta -, hogy erősítsék az EU védelmi kapacitását, és ennek keretében került sor katonai beszerzésekre magyar részről. Jelezte, az új költségvetési ciklussal kapcsolatban egyetértettek az agrár- és vidékfejlesztési támogatások szinten tartásában, a nukleáris energia melletti kiállásban és a hatósági árak szabályozásának lehetőségében. Azt javasolta, hogy az európai parlamenti választási kampány idején is működjenek együtt ezekben az ügyekben.

Forrás/fotó: MTI