Porosenko az orosz ortodox egyház fejéhez fordult a letartóztatott ukrán haditengerészek ügyében
Petro Porosenko ukrán elnök Onufrijhoz, az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű "szárnyának" vezetőjéhez fordult azzal a kéréssel, hogy járjon közben az orosz félnél a Kercsi-szoros közelében történt támadásban elfogott és letartóztatott ukrán haditengerészek kiszabadítása érdekében - hozta nyilvánosságra vasárnap az elnök sajtószolgálata.
Porosenko a közlemény szerint egy tévéinterjúban indokolva lépését kijelentette, hogy nem hagy ki semmilyen lehetőséget, ami a katonákat hazajuttathatja.
Imádkozunk, és reménykedünk, hogy ez mihamarabb megtörténik
- tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy rögtön, amint értesült az ukrán hadihajókat ért támadásról, telefonon kapcsolatba akart lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és "magyarázatot kérni tőle az orosz fegyveres erők tettére". "Putyin kerüli a beszélgetést (velem)" - jegyezte meg. A Kreml magyarázata szerint azért nem hajlandó Putyin ukrán partnerével telefonon tárgyalni a Kercsi-szorosnál történtekről, mert "nem kíván részt venni Porosenko választási kampányában", Ukrajnában ugyanis jövő márciusban lesz a soron következő elnökválasztás.
Az Onufrij metropolita és az általa vezetett patriarchátus, valamint Petro Porosenko elnök között nem felhőtlen a viszony, hiszen előbbi ellenzi az államfő által szorgalmazott önálló nemzeti ukrán ortodox egyház létrejöttét. Jelenleg Ukrajnában három részre szakadt ortodox egyház működik. A moszkvai patriarchátus az orosz ortodox egyház joghatóságát ismeri el. A kijevi patriarchátus 1992-ben szakadt ki Filaret pátriárka vezetésével, már akkor azzal az igénnyel, hogy Ukrajnának Oroszországtól független, saját nemzeti ortodox egyháza legyen. Moszkva viszont nem ismeri el a kijevi patriarchátus függetlenségét, szakadárnak tekinti. A harmadik és legkisebb az úgynevezett autokefál ortodox egyház, amelyet Moszkva szintén szakadárnak tekint.
A tervek szerint december 15-én a kijevi Zsófia-székesegyházban készülnek megtartani az egyházegyesítő gyűlést, amelyen meg kell választaniuk az egyesített egyház új vezetőjét, akinek a konstantinápolyi egyetemes pátriárka majd átnyújtja a tomoszt, vagyis az egyház autokefáliáját (önállóságát) kimondó okiratot, amivel hivatalosan létrejön a független, egységes nemzeti egyház. A moszkvai patriarchátus azonban továbbra is ellenzi, hogy püspökei részt vegyenek a gyűlésen. A múlt héten az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a moszkvai patriarchátushoz tartozó több papnál - köztük a kijevi Pecserszka Lavra kolostor- és templomkomplexum vezetőjénél - házkutatást tartott, sajtóhírek szerint találtak is egyeseknél vallási gyűlöletkeltésre alkalmas brosúrákat.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz partiőrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet - ráadásul nemzetközi vizeken, a már Odessza felé visszafordult hajóikra -, megsértve ezzel az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros közös használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán járművek megsértették Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve a Kercsi-szoros felé haladtak, amelyen az áthajózást Moszkva engedélyhez köti. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz partiőrség járműveit.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
