Pesti Srácok

Puritán körülmények között dolgozik majd Orbán Viktor a Várban

Puritán körülmények között dolgozik majd Orbán Viktor a Várban

Puritán körülmények között folytatja 2019 januárjától Orbán Viktor miniszterelnök a munkáját az egykori karmelita kolostor épületében a Várban. A miniszterelnök irodája egy olyan épületbe költözik, amely a felújítás után is hű maradt a korábbi évszázadok hagyományához, miszerint ez egy kolostor, ahol nincsen helye a fényűzésnek és a luxusnak. Az átalakítás során sikerült elérni azt, hogy helyreállították a XVIII. századi belsőt, miközben az egykori karmelita kolostor és a mellette felépült új épület teljes mértékben megfelel a XXI. századi kormányzás alapelveinek.

A karmelita kolostorban és a mellette lévő épületben a miniszterelnöknek és munkatársainak, a Miniszterelnöki Kabinetirodának, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek és Schmitt Pál volt köztársasági elnöknek lesz külön irodája. Az új épület előnye, hogy a kormányüléseket és az államtitkári üléseket egy helyen lehet megtartani. A kormányfő számára komoly előnyt jelent majd, hogy a nemzetközi delegációkat méltó helyen tudja fogadni, ahol Budapest panorámáját is meg tudja nekik mutatni.

Az új kormányzati épületek lehetőséget adnak majd arra is, hogy a kormányfő nagyszámú delegációnak is tudjon fogadást adni, valamint az egykori karmelita kolostor belső részén nagyszabású vacsorát is lehet adni a neves külföldi látogatóknak. Fontos megemlíteni, hogy az egész kormányzati épületrendszer egy zárt biztonsági rendszert alkot, így ezen a téren is megfelel a XXI. századi NATO-követelményeknek.

Egyszerűség jellemzi a kormányfői szobát

A miniszterelnöki dolgozószoba is a puritanizmus szellemében készült. A kormányfő személyes irodája két egykori szerzetesi szobából lett kialakítva. Orbán Viktor dolgozószobáját puritán, fehér falak, egyszerű sötét hajópadló, egyszerű kialakítású, letisztult vonalvezetésű fabútorok jellemzik. Mindezek a körülmények már egyértelműen cáfolják azt az álhírt, miszerint négymilliárd forintba került volna a kormányfő szobája. A két épület belsőépítészete - beleértve a híradástechnikai rendszer kiépítését - került ennyibe. Az új kormányzati épületben lévő szőnyegek sem kerültek egyetlen forintba sem, mivel a magyar állam azokat nem megvette, hanem az Iparművészeti Múzeum török szőnyeggyűjteményéből kölcsönözte ki.

A kormányfő személyes védelmét továbbra is a Terrorelhárítási Központ látja el, de a felújított épületben a biztonságot a készenléti rendőrség szavatolja.

A felújított karmelita kolostor előtti részen nem lesz lezárás, csak ha hivatalos nemzetközi delegáció érkezik a kormányfőhöz. Így bizonyos időszakokat leszámítva a nagyközönség is megtekintheti a felújított kolostort, aminek az elmúlt évtizedekben meglehetősen hányatatott sorsa volt.

Összességében a XXI. századi magyar államhoz méltó, de nem hivalkodó épületegyüttes készült a budai Várban, ami lényegesen jobban kifejezi Magyarország szuverenitását, mint a korábbi állapot.

Forrás: Echo TV; Fotó: Origo

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.