Pesti Srácok

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sark

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sark

Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

A 2018 Arctic Report Card szerint a 2018-as évnél csak 2016 volt melegebb a régióban. Az északi területek emelkedő hőmérséklete felforgatja a jellegzetes időjárási mintákat, a folyamat okozza a súlyos téli viharokat az Egyesült Államok keleti részén és a szélsőséges márciusi hidegbetöréseket Európában - áll a jelentésben.

- figyelmeztetnek a szakértők.

PestiSracok facebook image

Hozzátették: új és gyorsan kialakuló veszélyek öltenek formát és mutatnak rá arra, milyen nagy a bizonytalanság a környezeti változásokat illetően. A sarkvidéki levegő hőmérséklete az elmúlt öt évben, 2014-től 2018-ig minden korábbi rekordot megdöntött a feljegyzések kezdete, 1900 óta. Ez a trend különbözik minden más rögzített periódusétól - állítja a 12 ország 81 kutatója által összeállított jelentés. A legutóbb vizsgált 12 hónapos ciklusban, 2017 októbere és 2018 szeptembere között az Északi-sarkvidék átlagos éves hőmérséklete 1,7 Celsius fokkal haladta meg az 1981-2010-es átlagát.

A Jeges-tengert borító jégtakaró eddig csupán egy évben volt kisebb, mint 2018-ban, a Bering-tengeren pedig negatív rekordot döntött a téli jég kiterjedése a 2017-2018-as szezon egészét illetően. Az Északi-sarkvidék kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része, de a hatásai egyáltalán nem elszigeteltek, hanem elnyúlnak egészen a közepes szélességi körökig. A melegebb Északi-sarkvidék ugyanis csökkenti az északi és déli területek közti különbséget, amely a sarkvidéki futóáramlatok, a folyók és a repülőgépek szintjén fújó erős szelek fő hajtóerejét adják - közölte a NOAA.

A futóáramlat egy viszonylag keskeny csík a Föld felső légkörében, ahol nagy sebességgel áramlik a légkör. A Földön nagy hatással van a felszíni meteorológia alakulására a szubtropikus és a poláris áramláson keresztül. A futóáramlat többnyire több ezer kilométer hosszúságú, több száz kilométer szélességű, több kilométer vastagságú levegőréteg. Ebben a melegedő környezetben a futóáramlatok hullámzóbbakká válnak, aminek hatására "a meleg levegő távolabbra jut el északra, a hideg levegő pedig messzebbre jut a déli vidékekre ahhoz képest, amikor az áramlat erős és viszonylag egyenes" - állítják a szakértők.

A tudósok szerint bizonyítékok vannak arra, hogy ezek a változó futóáramlatok (a felső légkörben nagy sebességgel áramló, többnyire több ezer kilométer hosszú, több száz kilométer széles és több kilométer vastag levegőrétegek) okozzák a heves viharokat.

- emelték ki a kutatók.

A melegedő sarkvidéki hőmérséklet pusztítást okoz a régió ökoszisztémájában, megtizedeli a rénszarvas-populációt és káros algavirágzást indít el észak felé, amely megbetegíti a tengeri élőlényeket.

- olvasható a jelentésben.

Bár az olvadó jég több, legelésre alkalmas szárazföldi területet szabadít fel, a vadon élő rénszarvasok száma az északi-sarkvidéki tundrákon csaknem 50 százalékkal visszaesett az elmúlt két évtizedben. Az egyedszám csökkenésének okait egyelőre nem értik a tudósok.

Szintén nagy problémát jelent az Északi-sarkvidéken a tengeri mikroműanyag felhalmozódása.

- derül ki a NOAA jelentéséből.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.