Pesti Srácok

Rétvári: Csökkentek a jövedelmi különbségek országon belül, valamint férfiak és nők között

Rétvári: Csökkentek a jövedelmi különbségek országon belül, valamint férfiak és nők között

Érezhetően kisebbek a jövedelmi különbségek 2010-hez képest az ország jobban vagy kevésbé fejlett régiói között a KSH legújabb adatai alapján, szintén kisebb a különbség a nők és férfiak jövedelme között "a balliberális időszak jövedelmi ollójához" képest - nyilatkozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára az MTI-nek.

Rétvári Bence azt mondta: 2010 óta Magyarország mind a nyolc régiójában jelentősen nőtt az egy főre jutó éves bruttó jövedelem, a növekedés átlagos üteme országos szinten meghaladja a 40 százalékot. Külön pozitívumként értékelte, hogy a kevésbé fejlett régiókban nagyobb volt a növekedés, ezzel a régiók közötti különbségek érezhetően csökkentek.

Kiemelte: 2010-hez képest tavaly már jóval kisebb volt a különbség a főváros és vidéki települések között. Ezt mutatja az az adat is, amely szerint tavaly már 10 százalékkal kisebb volt a különbség a leggazdagabbnak számító budapesti és a legszegényebbnek számító észak-alföldi régió között. Felhívta a figyelmet arra, hogy az észak-alföldi régióban az egy főre jutó éves bruttó jövedelem hét év alatt 42 százalékkal nőtt, ezzel a terület négy régiónál is gyorsabb ütemű fejlődést mutat.

Az államtitkár részletezte: 2010-hez képest a legnagyobb mértékben, 12,6 százalékkal az észak-alföldi régióban nőtt a foglalkoztatási ráta, sőt, itt nőtt a legnagyobb mértékben, az országos átlagot is meghaladva, 14 százalékkal a gazdaságilag aktívak aránya. Mindezek mellett az Észak-Alföldön 25 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, ami szintén meghaladja az országos értéket, és a régiók között a legmagasabbnak számít.

PestiSracok facebook image

Rétvári Bence szerint az egyre csökkenő területi különbségek azt tanúsítják, hogy a kormány intézkedései elérik céljukat: míg a szocialisták 2010-et megelőzően segélyezéssel tartották fenn a különbségeket, addig "a munkaalapú társadalom látható életszínvonalbeli emelkedést és országos kiegyenlítődést mutat". Úgy folytatta:

Kitért arra is, hogy a jövedelmek közötti különbségek mutatói nemcsak területi alapon javultak. Hangsúlyozta: az országban az elmúlt években a nemek közötti bérkülönbség is egyértelműen csökkenő tendenciát mutat; nyolc év alatt eltűnt a férfiak és nők közötti bérkülönbség ötöde. Míg 2010-ben 17,6 százalékos volt az eltérés, addig 2016-ban már csak 14 százalékos. Ezzel párhuzamosan - közölte az államtitkár - a nők foglalkoztatási rátája is dinamikusan növekedett: a 2010-es 49,8 százalékról idén 62,5 százalékra emelkedett.

Úgy fogalmazott: a balliberális kormányok csak nagyokat mondtak a nők helyzetének javításáról, valós intézkedéseik nem segítettek rajtuk. A gyed extra, a munkahelyvédelmi akció, a bölcsődefejlesztések, a Nők40 program, a gyermekek után járó pótszabadságok mind hozzájárulnak a nők gazdasági érvényesüléséhez, a női foglalkoztatás növeléséhez, amely 20 éve nem volt olyan magas szinten Magyarországon, mint most.

- nyilatkozta Rétvári Bence.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.