Pesti Srácok

Rogán Antal: A jövő évi EP-választás Magyarország és Európa számára is sorsdöntő

Rogán Antal: A jövő évi EP-választás Magyarország és Európa számára is sorsdöntő

Sorsdöntő a jövő évi európai parlamenti választás Magyarország és Európa számára - jelentette ki Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke a Magyar Hírlap csütörtöki számában megjelent interjújában. Rogán Antal azt mondta, vannak olyan nemzetközi körök, amelyek óriási jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy lesz-e újra bevándorláspárti többsége az EP-nek, vagy ez rövid időn belül megváltozik.

- fogalmazott. Rogán Antal azt mondta, hogy folytatódni fog Magyarország ellen a hadjárat a következő hónapokban is. Le akarják járatni azokat az országokat, amelyek határozottan küzdöttek a bevándorlás ellen.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott, azt hangsúlyozva, hogy ezen lehet változtatni a jövő májusi EP-választáson. Rogán Antal hozzáfűzte:

A Munka törvénykönyvének módosítása miatti tüntetésekről szólva arról beszélt, hogy az erre való hivatkozás csak ürügy, és ha ez nem lett volna, akkor "lehet, a közigazgatási bíróságok miatt lenne a purparlé a parlamentben és azon kívül is". Rogán Antal rámutatott, éppen a közigazgatási bíróságok lesznek majd azok, amelyek a menekültkérdésekben döntenek.

- mondta. A politikus kifejtette azt is, hogy a demokráciában a demonstrációknak helye van, ezt támogatják is, ha békés körülmények között történik.

- mondta, megjegyezve azt, hogy az előállított emberek között "számtalan" büntetett előéletű volt. Ebből is látszik, hogy korántsem békés szándékú és célú tüntetések voltak. Egy fontos különbség azonban van. Azokban az országokban, Franciaországtól Belgiumig, ahol a bevándorláspárti kormányok leverték erőszakkal az ellenük indított tüntetéseket, ott tele van a sajtó olyan tüntetők képeivel, akiknek beverték a fejét, akik véresek, akik súlyos sérüléseket szenvedtek. Diákokkal, akiket a falhoz térdeltettek, ugyanúgy, ahogy Ceausescu Romániájában szokták régen.

- közölte. Rogán Antal kiemelte: köszönet illeti a rendőrséget, amiért ilyen türelemmel és nyugalommal kezelte a "sokszor már törvényellenes demonstrációkat".

Annak kapcsán, hogy az ellenzéki politikusok szerint nem volt szabályos a parlamenti szavazás a törvénymódosításról, mivel szavazókártyák nélkül lehetett voksolni, Rogán Antal azt mondta, hogy az ellenzéki pártok "súlyos tévedésben vannak, ugyanis nem a szavazókártya szavaz, hanem a képviselő".

- mutatott rá.

- mondta el Rogán Antal, megjegyezve azt is: a házszabályt pontosan azért kellett így egyértelművé tenni és pontosítani, mert "ezt a nagyszerű heccet, amivel most az egész ellenzék próbálkozott, a Jobbik már egyszer megcsinálta öt éve".

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.