Pesti Srácok

Soros a diákokat is felhasználja a tüntetésekhez

Soros a diákokat is felhasználja a tüntetésekhez

2018. november 21-én jelent meg a Tűzfalcsoport blogon egy cikk „Hogyan szövi be Soros hálója a magyar tudomány és az oktatás világát (1. rész)” címmel, amelyben többek között azt mutatták be, hogy az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán (ÁJK) milyen Soros-közeli emberek oktatnak, és hogyan gyűrűznek be a Soros-szervezetek az egyetemi tananyagba is; ezt az írást lehozta a Magyar Idők napilap is az online felületén. Magunk sem számítottunk arra a reakcióra, amely ezt követte az ÁJK részéről: gyakorlatilag semmit sem tagadtak. A blog értesülése szerint a kar oktatói elárasztották üzenetekkel a közös levelezőlistájukat, kétségbeesve próbáltak egy napon keresztül megegyezni, mit nyilatkozzanak. Az eredeti írás a Tűzfalcsoport blogon olvasható.

Ezt sikerült egy nap alatt összehoznia a független oktatóknak:

A Tűzfalcsoport írásának megjelenése előtt nem sokkal jött le a 888.hu-n egy cikk szintén az egyetemi balliberális véleménydiktatúra témájában, így ezek a CEU távozásával együtt valamelyest tematizálták a közbeszédet és az egyetemeken is elindítottak egy diskurzust. Ez a folyamat leképeződött az ÁJK egyik Facebook-csoportjában, az úgynevezett Közéleti Körben is: a diákok nemtetszésüket fejezték ki a cikkekkel kapcsolatban – ami az egyetemi kar határozottan baloldali elhajlását figyelembe véve nem meglepő –, és tanáraik védelmére keltek.

PestiSracok facebook image

A cikk megjelenése után egy héttel, november 28-án az említett ÁJK Közéleti Kör Facebook-csoportban az egyik tag, egy diák közzétett egy bejegyzést, amiben felhívta diáktársai figyelmét egy új, „egyetemeken átívelő bázisdemokratikus alapú szerveződésre”, amely a „diákok és egyetemek érdekvédelmével foglalkozna”. A pontos részletek megbeszélését vasárnapra tűzte ki, azaz december 2-ára.

Ez a tény csak azért fontos, mert az így létrejött szervezet december 8-án már comingoutolt a baloldali Új Egyenlőség hasábjain.

Ez a szervezet a Hallgatói Szakszervezet, amelyről egyelőre annyit lehet tudni, hogy alapítója Nagy Klára, aki a Corvinus Társadalomelméleti Kollégiumában kapott marxista kiképzést. A szervezet november 14-én, az ELTE Társadalomtudományi Karán tartott információs sztrájk (ennek keretében előadásokat tartottak a társadalmi nemek vizsgálatának fontosságáról) után alakult hallgatói fórumon született, alapító gyűlését a november 24-én a CEU-ért hirdetett tüntetés után, a Kossuth téren kialakított „Szabad Egyetemen” tartották. Önmeghatározása szerint bázisdemokratikus szervezet, melynek fő szervei a rendszeres fórumok, a közösségépítés és az önképzés.

A „szakszervezet” jelképe egy baloldali anarchista körökben jól ismert szimbólum, amit a szerb rendszerdöntögető, Soros-kiképző Szrgya Popovics „Otpor!” mozgalmától vettek át. Az ökölbe szorított kézfejet használták az Arab Tavasz és a Soros által szervezett grúz forradalom során is:

Erősen indítottak, mert december 8-án már együtt vonultak az Olvasóink által ismert A Város Mindenkié csoporttal. Na, most az egy dolog, hogy ilyen gyorsan összegründoltak egy szervezetet, de talán példa nélküli, hogy alig egy héttel a létrehozás után már helyet kapnak a felszólalók között egy fontosnak tartott tüntetésen a „rabszolgatörvény” ellen. Bizonyára olvasóink is érzik az iróniát abban, hogy diákok tüntetnek a túlóra ellen, de erre a magyarázatuk a munkás-diák szolidaritás (igazán kommunista csengése van, nem?).

A Hallgatói Szakszervezet alapító ülése tehát a Kossuth teret elfoglaló Szabad Egyetem által szervezett eseményen volt. Az világosan látszik, hogy a két szervezetnek köze van egymáshoz, hiszen gyakorlatilag ugyanaz a logójuk.

Ez a két diákszervezet együtt hirdette meg csütörtök estére a Kossuth térre a demonstrációt, amely során a tüntetők megdobálták a rendőröket és a Parlament épületét, gyújtogattak és randalíroztak a Nemzet háza előtt.

Vajon véletlen, hogy szinte gombamód szaporodnak a diákszervezetek? Tény, hogy az egyetemistáknak van minden társadalmi csoport közül a legtöbb szabadidejük, de kezdődik a vizsgaidőszak, az utcán való balhézás helyett tanulniuk kellene. Elgondolkodtató, hogy az „Otpor!” is diákszervezetnek indult...

Forrás: Tűzfalcsoport Blog; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.