Pesti Srácok

Tarlós: Karácsony Gergely lényegében nem vesz részt a Fővárosi Közgyűlés munkájában

Tarlós: Karácsony Gergely lényegében nem vesz részt a Fővárosi Közgyűlés munkájában

Lényegében nem vesz részt a Fővárosi Közgyűlés munkájában Karácsony Gergely, a XIV. kerület polgármestere - mondta Tarlós István főpolgármester (Fidesz-KDNP) az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

A főpolgármester emlékeztetett, Kovács Balázs, a XIV. kerület Fidesz-KDNP-s képviselője hívta fel a figyelmet, hogy a zuglói polgármester 2017. február 25. és 2018. december 12. között öt alkalommal volt végig jelen a közgyűlésben, öt alkalommal meg sem jelent, míg 11 alkalommal csak néhány napirendi pont megtárgyalásában vett részt. Egyszer pedig úgy távozott, hogy nem jelentkezett ki. Tarlós István szerint ez megfelel az igazságnak, ezért nem cáfolja. Az ellenzéki előválasztással kapcsolatban elmondta, szerinte az egy vicc, mert egy párton belül szoktak ilyet tartani, nem pedig három-négy párt együttesen. A főpolgármester úgy fogalmazott, olyan pártokról van szó, amelyeknek a programjai, elképzelései sok esetben össze sem egyeztethetők.

- mondta. A műsorban elhangzott, hogy Horváth Csaba, az MSZP fővárosi képviselőcsoportjának vezetője kedden nyílt levélben fordult Tarlós Istvánhoz, amelyben egyebek mellett azt írta, a főpolgármester és még sokan mások tanulhatnának a jogállamiságot követelő, a "fideszes médiaterror" ellen fellépő demokrata országgyűlési képviselőktől. Erre Tarlós István úgy reagált: politikai körökben nyílt titok, hogy Horváth Csaba "szellemi kapacitása lényegében elhanyagolható", és mindig szeretett "vaskos ostobaságokat" mondani. "Nem tudom, hogy kit kitől kellene megvédeni, de én úgy látom, hogy a kórházak rendőrökkel vannak tele, úgyhogy legfeljebb Horváth úrtól és barátaitól lehetne megvédeni a budapestieket, meg az újságírókat, a rendőröket és a karácsonyi szimbólumokat" - mondta. Hozzátette: a szocialista politikus az előválasztásra pozícionálja magát. Mivel fél az előválasztástól, ezért minél nagyobbakat fog mondani a közeljövőben - vélekedett.

PestiSracok facebook image

Tarlós István a fővárosi tüntetésekről azt mondta, nem érti, hogyan lehet a demonstrációkat békésnek nevezni, hiszen feltehetően politikusok által felheccelt emberek randalíroztak az utcán, és "brutális, durva, keresztényellenes" megmozdulásaik, beszólásaik voltak. Dobálták a rendőröket, randalíroztak, kukákat borogattak, illetve minősíthetetlen hangnemben és módon léptek fel, valamint zavarták meg a rendet - közölte Tarlós István. A főpolgármester szerint az ellenzéki képviselők parlamenti viselkedése alig volt szolidabb.

- mondta. A fideszes politikus szerint egy-két ezer ember - köztük külföldiek - vettek részt a demonstrációkon, ami azt jelenti, hogy körülbelül 1800 budapesti ember közül egyet tudtak megnyerni. Mint mondta, lehet a hatalom viselkedésében is hibákat találni, de amit az ellenzéki képviselők például az MTVA székházában előadtak, az hiteltelen volt, és bohócot csináltak magukból. "A legnagyobb baj az - már túl azon, hogy én se értem, miért kellett ezt a törvényt karácsony előtt elfogadni, és erről lehet vitatkozni, ezt belátom -, hogy szinte nem megy át a köztudatba, hogy ebben a törvényben nem az van, amiről a tüntetők percenként rikácsolnak" - fogalmazott a főpolgármester, hozzátéve, senkit nem lehet túlórára kötelezni, és az sem valós, hogy három év múlva fizetik ki a túlórát, hiszen azt minden hónapban megteszik.

Forrás: MTI; Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.