A német, francia és a spanyol kormány is kész elismerni Guaidót, a venezuelai ideiglenes elnököt Maduro helyett
A német, a francia és a spanyol kormány bejelentette szombaton, hogy kész elismerni Juan Guaidót, az ellenzéki többségű venezuelai parlament elnökét ideiglenes államfőként a hivatalban lévő elnök, Nicolás Maduro helyett, ha nyolc napon belül nem írnak ki választásokat a dél-amerikai országban. Később csatlakozott hozzájuk Nagy-Britannia is.
Pedro Sánchez spanyol kormányfő úgy fogalmazott, Nicolás Madurónak nyolc napja van, hogy kiírja a szabad, tiszta és demokratikus választásokat. Amennyiben nem jár el így, Spanyolország elismeri Juan Guaidót ideiglenes elnökként, hogy ő tegye meg ezt. Kijelentette, nem a kormányt akarják megfosztani a hatalmától, hanem demokráciát és szabad választásokat akarnak Venezuelában. Ezzel egy időben Emmanuel Macron francia államfő a Twitter közösségi portálon a politikai változások szükségességével indokolta a bejelentést, és Németországhoz hasonlóan jelezte, hogy kész elismerni Guaidót, ha nem írnak ki választásokat nyolc napon belül.
A venezuelai népnek szabadon és biztonságban kell döntenie a jövőjéről
- ismertette Angela Merkel német kancellár álláspontját Martina Fietz kormányszóvivő-helyettes a Twitteren, hozzátéve, hogy szorosan együttműködnek a kérdésben európai partnereikkel.
Juan Guaidó a megfelelő ember, hogy előre vigye Venezuelát
- írta a Twitteren Jeremy Hunt brit külügyminiszter, nyomatékosítva a nyolcnapos határidőt az új és szabad választások kiírására, a spanyol miniszterelnökhöz hasonlóan megjegyezve, hogy amennyiben ez nem történik meg, elismerik az ellenzéki politikust ideiglenes államfőnek, hogy ő mozdítsa előre a politikai rendezést a demokrácia irányába.
A szombati bejelentés egyértelműen növelheti a nyomást Nicolás Madurón, aki január 10-én kezdte meg második elnöki mandátumát. Az ellenzék és a nemzetközi közösség jelentős része azonban úgy véli, jogtalanul tölti be az államfői tisztséget, mert a választások nem voltak méltányosak. Venezuelában évek óta tart a súlyos politikai és gazdasági válság, a Maduro újbóli beiktatása utáni tiltakozási hullám pedig szerdán érte el eddig csúcspontját, amikor a 35 éves Juan Guaidó ideiglenes államfőnek nyilvánította magát. Az ellenzéki politikust az Egyesült Államokkal az élen több, térségbeli ország is azonnal elismerte átmeneti államfőként, Oroszország, Törökország és Irán viszont továbbra is Nicolás Maduro pártján áll. Az Európai Unió eddig óvatosabb álláspontot képviselt az ügyben a szabad választások jelentőségét hangsúlyozva.
Juan Guaidó a venezuelai alkotmány 233. cikkelyére hivatkozva nyilvánította magát ideiglenes elnökké. Az alaptörvénynek ez a cikke kimondja, hogy a parlament elnöke veszi át átmeneti időre az államfői tisztséget, ha nincs törvényes elnök. Ennek előfeltétele, hogy a törvényhozás üresnek nyilvánítsa az elnöki tisztséget. Ezt 2017. január 7-én megtette és 2018. augusztus 21-én megerősítette az ellenzéki többségű testület, utóbbi esetben azzal indokolva a lépést, hogy Maduro 2018. májusi újraválasztása nem volt demokratikus.
Forrás: MTI; Fotó: MTI
