Pesti Srácok

Elmeszelte az Állami Számvevőszék a Momentumot és a Párbeszédet a kampánypénzek miatt

Elmeszelte az Állami Számvevőszék a Momentumot és a Párbeszédet a kampánypénzek miatt

Lezárta a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt ellenőrzését az Állami Számvevőszék. A Momentum Mozgalomnál a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható. A Momentum a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A Párbeszéd Magyarországért Párt a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

A közpénzek felhasználásának átláthatósága és elszámoltathatósága, valamint a választások tisztasága érdekében kiemelt közérdek, hogy a kampánypénzekkel gazdálkodó szervezetek betartsák a vonatkozó törvényi előírásokat. A kampánypénzek felhasználására és elszámolására vonatkozóan a számviteli törvény, a kampánytörvény és a párttörvény egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz a jelölő szervezetek számára. Ezek betartása teremti meg a kampánypénzek felhasználásának szabályszerűségét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Az Állami Számvevőszék kiemelt szerepet tölt be, és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében, ellenőrzéseivel hozzájárul a pártok gazdálkodásának szabályszerűségéhez, végső soron a politikai élet tisztaságához. A vonatkozó törvényi előírás alapján az ÁSZ az országgyűlési választást követő egy éven belül ellenőrzi a mandátumhoz jutott jelöltek és a választáson egy százalék feletti listás eredményt elért jelölő szervezetek választásra fordított pénzeszközeinek felhasználását.

PestiSracok facebook image

A Momentum Mozgalom ellenőrzése

A Momentum Mozgalom (Momentum) a 2018. évi országgyűlési képviselő-választási kampány finanszírozására összesen 527,6 millió Ft központi költségvetési támogatásban részesült, továbbá a Hivatalos Értesítő 2018. július 30-i számában – tehát a törvényben meghatározott 60 napos határidőn túl – nyilvánosságra hozott elszámolása szerint kampányköltségei finanszírozására 12,6 millió Ft saját forrást fordított.

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a Momentumnál a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása, a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása, valamint a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak érvényre juttatása nem volt átlátható és elszámoltatható. Az Állami Számvevőszék felé fennálló közreműködési kötelezettségét a Momentum nem teljesítette, a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználásáról nem bocsátott adatot az ellenőrzés rendelkezésére. A támogatás szabályszerű felhasználását objektív módon, hiteles adatokkal, dokumentumokkal nem támasztotta alá, ezáltal a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű.

Az egyéni jelöltek lemondása útján kapott támogatással a Momentum a Magyar Államkincstár felé elszámolt. A Magyar Államkincstár által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok alapján a jelöltek lemondása útján kapott költségvetési támogatást a párt szabályszerűen használta fel.

A Momentum Mozgalom nem igazolta, hogy betartotta a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat a számviteli-, a kampány- és a párttörvény tekintetében.

Mindez felveti azt, hogy:

  • nincsenek valós számlák és teljesítés a párt közzétett elszámolása mögött;
  • a párt törvényellenesen nem, vagy nem teljes körűen, illetve nem kampánycélra költötte el a támogatást;
  • a Momentum túllépte a törvényben meghatározott finanszírozási korlátozást és ezzel tisztességtelen előnyhöz jutott a választásokon;
  • a Momentum olyan tiltott hazai, vagy külföldi támogatásokból is finanszírozta a kampányát, amely a párttörvényben rögzített tilalomba ütközik.

Az elszámoltathatóság hiányából fakadó következtetéseket az Állami Számvevőszék a nyilvános Jelentés „Függelékek" fejezetében részletesen is kifejtette, valamint jogszabályi hivatkozásokkal támasztotta alá.

Mindezek alapján az Állami Számvevőszék kezdeményezi a Momentum Mozgalom költségvetési támogatásának felfüggesztését, továbbá a feltárt tényeket, körülményeket az ÁSZ a vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján továbbítja a hatáskörrel rendelkező hatóságnak (ügyészség) a szükséges eljárások lefolytatása, intézkedések megtétele érdekében.

aszportal.hu

A Párbeszéd Magyarországért Párt ellenőrzése

A Párbeszéd Magyarországért Párt (Párbeszéd) a 2018. évi országgyűlési képviselő-választási kampányra központi költségvetési támogatásban nem részesült, a Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozott beszámolójában ugyanakkor a 2018. évi országgyűlési képviselő-választásra fordított egyéb forrásként 2,5 millió Ft állami költségvetési támogatást (melyből az állami kampánytámogatás 0 Ft) és 3,3 millió Ft adományt tüntetett fel. A Párbeszéd a Magyar Szocialista Párttal közös pártlistát állított, két egyéni választókerületi jelöltje az MSZP javára lemondott a támogatás igénybevételéről. A Párbeszéd és az MSZP úgy állapodott meg, hogy a támogatást 100%-ban az MSZP-nek folyósítsa a Kincstár. Ezért a Párbeszédnél csak a saját forrásaira terjedt ki az ÁSZ ellenőrzése. A két párt megállapodására tekintettel a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésére a Magyar Szocialista Pártnál kerül sor.

A Párbeszéd Magyarországért Párt az Állami Számvevőszék felé fennálló közreműködési kötelezettségét nem teljesítette. A párt nem bocsátott adatot az ellenőrzés rendelkezésére, ezért a kampányköltésekre törvényben előírt, jelöltenkénti legfeljebb 5 millió forintos korlátozás betartása, valamint a tiltott vagyoni hozzájárulások elfogadása a Párbeszédnél nem volt átlátható és elszámoltatható.

A Párbeszéd Magyarországért Párt nem igazolta, hogy betartotta a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat a számviteli-, a kampány- és a párttörvény tekintetében.

Mindez felveti, azt hogy:

  • nincsenek valós számlák és teljesítés a párt közzétett elszámolása mögött;
  • a Párbeszéd túllépte a törvényben meghatározott finanszírozási korlátozást és ezzel tisztességtelen előnyhöz jutott a választásokon;
  • a Párbeszéd olyan tiltott hazai, vagy külföldi támogatásokból is finanszírozta a kampányát, amely a párttörvényben rögzített tilalomba ütközik.

Az elszámoltathatóság hiányából fakadó következtetéseket az Állami Számvevőszék a nyilvános Jelentés „Függelékek" fejezetében részletesen is kifejtette, valamint jogszabályi hivatkozásokkal támasztotta alá.

Mindezek alapján az Állami Számvevőszék kezdeményezi a Párbeszéd Magyarországért Párt költségvetési támogatásának felfüggesztését, továbbá a feltárt tényeket, körülményeket az ÁSZ a vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján továbbítja a hatáskörrel rendelkező hatóságnak (ügyészség) a szükséges eljárások lefolytatása, intézkedések megtétele érdekében.

További hét jelölő szervezet ellenőrzése folyamatban van

A további, az adatszolgáltatást a törvényi előírásoknak megfelelően teljesítő jelölő szervezetek – a Demokratikus Koalíció, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – esetében az ÁSZ a vonatkozó törvényi előírás alapján észrevételezésre megküldte a jelentéstervezeteket az érintett pártoknak. Az ellenőrzött jelölő szervezetek vezetői a törvényi előírásnak megfelelően a számvevőszéki ellenőrzés megállapításaira a nem nyilvános jelentéstervezet kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételt tehetnek.

Az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a jelölő szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások nem nyilvánosak, azokat kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult nyilvánosságra hozni. Az ÁSZ az ellenőrzöttekkel kapcsolatos minden megállapítását jelentésekbe foglalja, amelyeket az ellenőrzött szervezetek észrevételeinek értékelése után a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoz a honlapján.

Forrás: aszhirportal.hu; Fotó: aszhirportal.hu

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.