Pesti Srácok

Elmeszelte az Állami Számvevőszék a Momentumot és a Párbeszédet a kampánypénzek miatt

Elmeszelte az Állami Számvevőszék a Momentumot és a Párbeszédet a kampánypénzek miatt

Lezárta a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt ellenőrzését az Állami Számvevőszék. A Momentum Mozgalomnál a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása nem volt szabályszerű, átlátható és elszámoltatható. A Momentum a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát. A Párbeszéd Magyarországért Párt a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása és a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak tekintetében nem biztosította az átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

A közpénzek felhasználásának átláthatósága és elszámoltathatósága, valamint a választások tisztasága érdekében kiemelt közérdek, hogy a kampánypénzekkel gazdálkodó szervezetek betartsák a vonatkozó törvényi előírásokat. A kampánypénzek felhasználására és elszámolására vonatkozóan a számviteli törvény, a kampánytörvény és a párttörvény egyértelmű és kötelező előírásokat tartalmaz a jelölő szervezetek számára. Ezek betartása teremti meg a kampánypénzek felhasználásának szabályszerűségét, átláthatóságát és elszámoltathatóságát.

Az Állami Számvevőszék kiemelt szerepet tölt be, és felelősséget visel a pártok feletti társadalmi kontroll érvényesítésében, ellenőrzéseivel hozzájárul a pártok gazdálkodásának szabályszerűségéhez, végső soron a politikai élet tisztaságához. A vonatkozó törvényi előírás alapján az ÁSZ az országgyűlési választást követő egy éven belül ellenőrzi a mandátumhoz jutott jelöltek és a választáson egy százalék feletti listás eredményt elért jelölő szervezetek választásra fordított pénzeszközeinek felhasználását.

PestiSracok facebook image

A Momentum Mozgalom ellenőrzése

A Momentum Mozgalom (Momentum) a 2018. évi országgyűlési képviselő-választási kampány finanszírozására összesen 527,6 millió Ft központi költségvetési támogatásban részesült, továbbá a Hivatalos Értesítő 2018. július 30-i számában – tehát a törvényben meghatározott 60 napos határidőn túl – nyilvánosságra hozott elszámolása szerint kampányköltségei finanszírozására 12,6 millió Ft saját forrást fordított.

Az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a Momentumnál a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználása, a kampányköltések mértékére előírt korlátozás betartása, valamint a választások tisztaságát szolgáló finanszírozási tilalmak érvényre juttatása nem volt átlátható és elszámoltatható. Az Állami Számvevőszék felé fennálló közreműködési kötelezettségét a Momentum nem teljesítette, a jelölő szervezetnek járó költségvetési támogatás felhasználásáról nem bocsátott adatot az ellenőrzés rendelkezésére. A támogatás szabályszerű felhasználását objektív módon, hiteles adatokkal, dokumentumokkal nem támasztotta alá, ezáltal a támogatás felhasználása nem volt szabályszerű.

Az egyéni jelöltek lemondása útján kapott támogatással a Momentum a Magyar Államkincstár felé elszámolt. A Magyar Államkincstár által az ellenőrzés rendelkezésére bocsátott, az elszámolást alátámasztó dokumentumok alapján a jelöltek lemondása útján kapott költségvetési támogatást a párt szabályszerűen használta fel.

A Momentum Mozgalom nem igazolta, hogy betartotta a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat a számviteli-, a kampány- és a párttörvény tekintetében.

Mindez felveti azt, hogy:

  • nincsenek valós számlák és teljesítés a párt közzétett elszámolása mögött;
  • a párt törvényellenesen nem, vagy nem teljes körűen, illetve nem kampánycélra költötte el a támogatást;
  • a Momentum túllépte a törvényben meghatározott finanszírozási korlátozást és ezzel tisztességtelen előnyhöz jutott a választásokon;
  • a Momentum olyan tiltott hazai, vagy külföldi támogatásokból is finanszírozta a kampányát, amely a párttörvényben rögzített tilalomba ütközik.

Az elszámoltathatóság hiányából fakadó következtetéseket az Állami Számvevőszék a nyilvános Jelentés „Függelékek" fejezetében részletesen is kifejtette, valamint jogszabályi hivatkozásokkal támasztotta alá.

Mindezek alapján az Állami Számvevőszék kezdeményezi a Momentum Mozgalom költségvetési támogatásának felfüggesztését, továbbá a feltárt tényeket, körülményeket az ÁSZ a vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján továbbítja a hatáskörrel rendelkező hatóságnak (ügyészség) a szükséges eljárások lefolytatása, intézkedések megtétele érdekében.

aszportal.hu

A Párbeszéd Magyarországért Párt ellenőrzése

A Párbeszéd Magyarországért Párt (Párbeszéd) a 2018. évi országgyűlési képviselő-választási kampányra központi költségvetési támogatásban nem részesült, a Hivatalos Értesítőben nyilvánosságra hozott beszámolójában ugyanakkor a 2018. évi országgyűlési képviselő-választásra fordított egyéb forrásként 2,5 millió Ft állami költségvetési támogatást (melyből az állami kampánytámogatás 0 Ft) és 3,3 millió Ft adományt tüntetett fel. A Párbeszéd a Magyar Szocialista Párttal közös pártlistát állított, két egyéni választókerületi jelöltje az MSZP javára lemondott a támogatás igénybevételéről. A Párbeszéd és az MSZP úgy állapodott meg, hogy a támogatást 100%-ban az MSZP-nek folyósítsa a Kincstár. Ezért a Párbeszédnél csak a saját forrásaira terjedt ki az ÁSZ ellenőrzése. A két párt megállapodására tekintettel a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésére a Magyar Szocialista Pártnál kerül sor.

A Párbeszéd Magyarországért Párt az Állami Számvevőszék felé fennálló közreműködési kötelezettségét nem teljesítette. A párt nem bocsátott adatot az ellenőrzés rendelkezésére, ezért a kampányköltésekre törvényben előírt, jelöltenkénti legfeljebb 5 millió forintos korlátozás betartása, valamint a tiltott vagyoni hozzájárulások elfogadása a Párbeszédnél nem volt átlátható és elszámoltatható.

A Párbeszéd Magyarországért Párt nem igazolta, hogy betartotta a kampánypénzek felhasználásához kapcsolódó törvényi előírásokat a számviteli-, a kampány- és a párttörvény tekintetében.

Mindez felveti, azt hogy:

  • nincsenek valós számlák és teljesítés a párt közzétett elszámolása mögött;
  • a Párbeszéd túllépte a törvényben meghatározott finanszírozási korlátozást és ezzel tisztességtelen előnyhöz jutott a választásokon;
  • a Párbeszéd olyan tiltott hazai, vagy külföldi támogatásokból is finanszírozta a kampányát, amely a párttörvényben rögzített tilalomba ütközik.

Az elszámoltathatóság hiányából fakadó következtetéseket az Állami Számvevőszék a nyilvános Jelentés „Függelékek" fejezetében részletesen is kifejtette, valamint jogszabályi hivatkozásokkal támasztotta alá.

Mindezek alapján az Állami Számvevőszék kezdeményezi a Párbeszéd Magyarországért Párt költségvetési támogatásának felfüggesztését, továbbá a feltárt tényeket, körülményeket az ÁSZ a vonatkozó törvényi felhatalmazás alapján továbbítja a hatáskörrel rendelkező hatóságnak (ügyészség) a szükséges eljárások lefolytatása, intézkedések megtétele érdekében.

További hét jelölő szervezet ellenőrzése folyamatban van

A további, az adatszolgáltatást a törvényi előírásoknak megfelelően teljesítő jelölő szervezetek – a Demokratikus Koalíció, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata – esetében az ÁSZ a vonatkozó törvényi előírás alapján észrevételezésre megküldte a jelentéstervezeteket az érintett pártoknak. Az ellenőrzött jelölő szervezetek vezetői a törvényi előírásnak megfelelően a számvevőszéki ellenőrzés megállapításaira a nem nyilvános jelentéstervezet kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban észrevételt tehetnek.

Az ÁSZ felhívja a figyelmet, hogy a jelölő szervezetek részére megküldött jelentéstervezetek, valamint az abban lévő számvevőszéki megállapítások nem nyilvánosak, azokat kizárólag az Állami Számvevőszék jogosult nyilvánosságra hozni. Az ÁSZ az ellenőrzöttekkel kapcsolatos minden megállapítását jelentésekbe foglalja, amelyeket az ellenőrzött szervezetek észrevételeinek értékelése után a lehető leghamarabb nyilvánosságra hoz a honlapján.

Forrás: aszhirportal.hu; Fotó: aszhirportal.hu

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.