Pesti Srácok

Hiánypótló intézkedések – Transznemű mosdókban is kereshetik immár önazonosságukat a bajorországi kisiskolások

Hiánypótló intézkedések – Transznemű mosdókban is kereshetik immár önazonosságukat a bajorországi kisiskolások

Megtette a hatását, hogy Bajorország az első német tartomány, melynek törvényhozásába bekerült egy úgynevezett transznemű ember: Pullach, Garching és Taufkirchen települések általános iskoláiban új mosdókat alakítanak azok számára, akik nem tudják magukat elhelyezni a férfi és a női nem egyikében sem – írta a 888.hu.

Az uniszex mosdók bevezetése egy nagyon fontos lépés, a transznemű és az interszexuális emberek így kevesebb diszkriminációnak lesznek kitéve – nyilatkozta a helyi járási hivatal képviselője. Azt, hogy az egyébként is marginális kisebbség érzékenységének ápolását miért pont az általános iskolákban kell elkezdeni, egyelőre nem tudni, mindenesetre az érintett bajorországi lurkók most már háromféle mosdó közül választhatnak, ha úgy adódik. Az új intézkedés azt is magában foglalja, hogy amennyiben új iskolát vagy iskolai épületet építenek a körzetben, akkor bizony már úgy kell azt megtervezni, hogy a női és a férfi mosdó mellett legyen egy harmadik is.

Dietmar Gruchmann, Garching SPD-s polgármestere szerint a közösségnek reagálnia kellett a társadalmi változásokra, a városházán is bevezetik a plusz egy mosdó intézményét azok számára, akik nem tudják magukról, hogy valójában nők vagy férfiak. Érdekességként jegyzi meg a Junge Freiheit a témában írott cikke, hogy Bajorország az első olyan német tartomány, amelynek törvényhozásába bekerült egy magát transzneműnek tartó személy, a zöldpárti Markus Ganserer, aki Tessa Ganserer néven született és élt a tavalyi évig. Ganserer képviselő „úrasszony” januárban már követelt egy komolyabb reformot a transzneműek ügyében.

Forrás: 888.hu. Fotó: AFP

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!