Pesti Srácok

Ismét magyarellenes intézkedéseket vezettek be a románok a marosvásárhelyi egyetemen – több száz diák tüntetett az új vizsgarend ellen

Ismét magyarellenes intézkedéseket vezettek be a románok a marosvásárhelyi egyetemen – több száz diák tüntetett az új vizsgarend ellen

A Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológiai Egyetem (MOGYTTE) közel háromszáz diákja tiltakozott péntek este az egyetemen bevezetett új vizsgarend ellen.

A közösségi hálón szerveződött tüntetésen a magyar diákok mellett az egyetem angol és román szakán tanulók közül is többen részt vettek. Márton László, a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség elnöke szombaton az MTI-nek elmondta: a hétfőn kezdődött vizsgaidőszak előtt két héttel olyan szabályozást vezettek be az egyetemen, amely szerint azonos tételek és pontozás alapján kell az egyetem román, magyar és angol szakán is megtartani a vizsgákat. A szabályozást a magyar tagozat képviselőinek távollétében fogadta el az egyetem szenátusa. Szabó Béla, a magyar tagozat vezetője korábban az MTI-nek diszkriminatívnak nevezte a vizsgarendszert. Hozzátette: ha a magyar oktatók a román kollégáik által készített vizsgatételeket fordítják magyarra, másodrendű szerepbe kényszerülnek, ha viszont a tételek felét ők készítik el, akkor többletmunkát kell végezzenek, hiszen a román tételeket magyarra, a magyarokat pedig románra kell fordítaniuk. A román tanárok ugyanis a magyar nyelvet nem ismervén nem tudják ezt a feladatot elvégezni.

A Népújság szombati számában közölt összeállítás Nagy Előd rektorhelyettest idézte, aki szerint a magyar oktatók többsége aláírásával nyomatékosította, hogy nem fogadja el ezt a vizsgáztatási módot, és hasonló nehézségi fokban, hasonló stílusban, hasonló pontozás szerint, de önállóan megalkotott tételek alapján kéri számon a tananyagot. A Népújság összeállítása szerint a közös vizsgarendszer azért is problémás, mert kötelezi a közös bibliográfia használatát, és kizárja az oktatásból a román nyelven nem elérhető, magyar nyelvű szakkönyveket.

Leonard Azamfirei rektor korábban az MTI-vel azt közölte, hogy az egyetem vezetése hétfő délután tárgyal a magyar tagozat képviselőivel a magyar nyelvű képzés gondjairól. A MOGYE-n 2011-ben alakult ki éles konfliktus az állami egyetem román vezetése és magyar tagozata között amiatt, hogy az egyetem vezetése az intézményi autonómiára hivatkozva nem léptette életbe az új oktatási törvény magyar szempontból fontos előírásait. A konfliktust a jobboldali Ungureanu-kormány úgy próbálta rendezni, hogy kormányhatározattal hozta létre az egyetemen belül a magyar kart. Intézkedése miatt 2012 májusában a szociáldemokrata ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be a parlamentben, és megbuktatta a kormányt.

PestiSracok facebook image

A MOGYE román királyi rendelettel, kizárólag magyar tannyelvű intézményként alakult 1945-ben. Az intézményben a kommunista pártvezetés szóbeli utasítására vezették be 1962-ben a román nyelvű oktatást is, amely fokozatosan háttérbe szorította a magyar orvosképzést. Az elmúlt években az egyetem vezető testületei a román oktatók kétharmados többségével működtek, és a magyar tagozat elsorvasztására törekedtek.

A MOGYE tavaly egyesült a marosvásárhelyi Petru Maior Egyetemmel, és a fúzió által létrejött a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány- és Technológai Egyetem (MOGYTTE). A magyar tagozat tavaly szeptemberben arról döntött, hogy a magyar vezetők mindaddig nem töltik be tisztségeiket, amíg nem születik a magyar nyelvű oktatás jövőjét hosszú távon biztosító, megnyugtató döntés. Távolmaradásukkal az ellen tiltakoztak, hogy álláspontjukat rendszeresen figyelmen kívül hagyta az egyetem vezetése.

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.