Pesti Srácok

Jelentősen nőtt az állam bevétele az adócsökkentések ellenére is

Jelentősen nőtt az állam bevétele az adócsökkentések ellenére is

A közterhek mérséklésével a munkavállalók és a vállalkozások mellett az állam is jól járt, az alacsonyabb adókból ugyanis jóval több folyik be. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy tavaly 720 milliárd forinttal érkezett nagyobb összeg a jelentős közterhekből, mint 2017-ben - mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára a Magyar Időknek.

A Pénzügyminisztérium tavalyi pénzügyi, gazdasági folyamatokról szóló összefoglalójából kiderül, hogy 2018-ban az adócsökkentések mellett is több, mint 12 400 milliárd forint érkezett az államkasszához a legfontosabb közterhekből, vagyis a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a járulékokból, a szociális hozzájárulási adóból, valamint a személyi jövedelemadóból. 2017-ben még 11 700 milliárd forint szerepelt az aktuális kimutatásban, vagyis egy év alatt több, mint hétszázmilliárddal nőtt a nagy adókból származó bevétel. De összehasonlításként felemlíthető a 2015-ös számsor is: akkor, egész évben 10 700 milliárd folyt be a jelentős közterhekből, a tavalyi bevételi érték ennél több, mint 1700 milliárd forinttal volt nagyobb. A különbség igen nagynak mondható. Tállai András közölte, hogy az adóbevételek növekedését még véletlenül sem az adókulcsok emelésével érték el, éppen ellenkezőleg. Az utóbbi években folyamatosan csökkentek idehaza a közterhek, s mára Magyarország szedi az Európai Unióban a legalacsonyabb társasági adót, ahogy a hazai személyi jövedelemadónál is csak néhány országban alkalmaznak kevesebb elvonást. Eközben pedig a 2016-os bérmegállapodás nyomán az állam nagy lépésekben csökkenti az úgynevezett szociális hozzájárulási adót, vagyis azt a közterhet, amelyet a vállalkozásoknak kell befizetniük a dolgozóik után.

- fogalmazott a miniszterhelyettes. Hozzátette: szó sincs megszorításról, olyannyira, hogy a balliberális kormányok leköszönése óta még a kifejezés is kiveszett a magyar közbeszédből - legfeljebb a baloldali pártok programjaiban látjuk viszont, mert ők vissza akarnak térni ahhoz az elhibázott gazdaságpolitikához, amely a megszorításokra és az adóemelésekre épült - mondta. A tavalyi gazdasági folyamatok közül Tállai András a munkahelyek számának növekedését, a béremelést és a feketegazdaság visszaszorítását emelte ki. Ezek a tényezők fontos szerepet játszottak abban, hogy a kisebb adókból is több folyt be, mint korábban - mondta az államtitkár, majd úgy folytatta: valójában egyfajta körforgásról lehet beszélni. Az adócsökkentések ugyanis több pénzt hagynak a gazdaságban, amit a munkáltatók munkahelyteremtésre és béremelésre fordíthatnak, ezzel viszont újabb bevételekhez jut az állam, ezeket az újabb összegeket pedig további gazdaságösztönző intézkedésekre fordíthatja a kormány. Ilyen lépésekre - jegyezte meg Tállai András - a jövőben is számíthatnak az adófizetők és a gazdaság legális szereplői.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.