Kövér László: Építők és rombolók párharca kíséri a magyar történelmet
Az építők és a rombolók párharca kíséri végig a magyar történelmet, határozza meg jelenünket, és minden bizonnyal a jövőnket is – jelentette ki az Országgyűlés elnöke szombaton Lentiben. Kövér László a település várossá nyilvánításának negyvenedik évfordulóján tartott ünnepségen úgy fogalmazott: Magyarország építő erői, azaz a választópolgárok többsége 2010-ben úgy döntöttek – 2014-ben és 2018-ban pedig megerősítették ezen döntést –, hogy a korábban elszenvedett országrontás következményeit felszámolva, a jelenben tapasztalható és a jövőben várható ártó szándékok elleni védekezésképpen újjá kell építeni a magyar államot.
Az újjáépítés lényege, hogy az állam szolgálja és ne kiszolgáltassa a népét, és erősítse meg a magyarok közötti nemzeti összetartozást – emelte ki beszédében az Országgyűlés elnöke, aki azzal folytatta: 2011-ben azért fogadtunk el új alaptörvényt, hogy közjogi és értékrendi kerete legyen az állami, gazdasági és szellemi újjáépítésnek. Az utóbbi években a magyar emberek munkájának és erőfeszítésének köszönhetően a gazdaság nő, az államadósság csökken, emelkednek az adóbevételek, miközben csökkenek az adóterhek. A munkabérek és a jövedelmek is emelkednek, a költségvetési hiány alacsony, a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, miként az önkormányzatok eladósodottsága is – sorolta Kövér László. Hangsúlyozta azt is, hogy a közmunkaprogram révén százezreket sikerült emberhez méltó élethez segíteni, visszavezetni a munka világába, hozzájárulva ezzel a közbiztonság helyreállításához is. A rezsicsökkentéssel és az ingyenes iskolai étkeztetéssel jelentősen csökkenhetett a mélyszegénységben élők aránya. Családok százezreit sikerült kimenteni az életüket csapdába ejtő, reménytelennek tűnő adósságból. A gyermekvállalás anyagi terheinek csökkentésével a gyermekvállalási hajlandóság reményt keltően mozdult el a mélypontról – ismertette a politikus. Kövér László szerint a rombolás erői azt mondták 2015-ben, hogy a migráció megállítása nem lehetséges és nem is szükséges, mert az egyenesen hasznos Magyarország és Európa számára egyaránt. Az építkezés erői azonban megállították a migrációt Magyarország határainál, mert mi nem a migrációt, hanem a magyar és az európai embereknek a saját szülőföldjéhez való jogát tekintjük emberi jognak – fogalmazott.
Az építkezés erői csaknem kilenc éve nem terheket, hanem lehetőségeket adnak az önkormányzatoknak, Lenti is így szabadulhatott meg a 2010-ig kényszerűen felhalmozott több, mint egymilliárd forint adósságtól. Sőt, az elmúlt évtizedekben soha nem tapasztalt módon több, mint hatmilliárd forintot sikerült a város fejlesztésére fordítani – részletezte az Országgyűlés elnöke. Az Országgyűlés elnöke beszédében arra is kitért, hogy az utóbbi négy évtized első és legfontosabb tanulsága, hogy mi, a magyar életet építők tábora, együtt a XXI. században többek, jobbak és erősebbek vagyunk a rombolás képviselőinél. Mi együttműködve és összefogva képesek vagyunk biztonságot, méltóságot és jólétet teremteni Magyarországon mindenki számára, de képesek vagyunk határokon átívelően egyesíteni a nagyvilágban élő magyar nemzetrészeket, és új közép-európai együttműködés kialakításával előmozdítani Európa megújulását is – zárta beszédét Kövér László. Horváth László (Fidesz-KDNP) polgármester az utóbbi néhány év eredményeit ismertetve egyebek mellett arról beszélt, hogy Zala megye negyedik legnagyobb településeként Lentiben új szálloda épült, orvosi rendelők, utak, gyermekintézmények újultak meg, a munkanélküliségi mutató az országos és a megyei átlagnál is kedvezőbb. A következő években 5,5 milliárd forint összegű infrastruktúrafejlesztési programok valósulnak meg, de hatszázötvenmillió forintot fordítanak határon átnyúló kapcsolatokra, további 1,2 milliárdot pedig egy iskola és egy munkacsarnok felújítására.
Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula / PestiSrácok.hu
