Pesti Srácok

Migránsáradatra panaszkodik a ciprusi bevándorlási hivatal

Migránsáradatra panaszkodik a ciprusi bevándorlási hivatal

Havonta több, mint ezer menedékkérő érkezik Ciprusra Szíriából, Libanonból és Törökországból - közölte a ciprusi bevándorlási hivatal vezetője kedden a helyi Alfa televíziónak nyilatkozva. Andreasz Hrisztofi rámutatott, hogy a lakosság számához mérten így Ciprusra érkezik a legtöbb menedékkérő. 2018-ben 7760-an kértek menedéket Cipruson, ami az előző évhez képest 70 százalékos emelkedés. Ciprus a libanoni és szíriai partoktól 170, Törökországtól mintegy 70 kilométeres távolságra fekszik.

A nagyjából egymillió lakosú szigetországban mintegy 10 ezer bevándorló él, és rajtuk kívül még mintegy 10 ezren várakoznak a fővárostól nyugatra fekvő Kokkinotrimita menekülttáborában menedékkérelmük elbírálására. A tábor a ciprusi sajtó szerint túlzsúfolt.

A dpa német hírügynökség beszámolójából nem derül ki, hogy Hrisztofi kitért-e arra, hogy mely országokból pontosan hány ember kért menedéket Cipruson. A sziget északi felén ugyanis 1974-ben Törökország katonailag beavatkozott, miután görög-ciprusi szélsőségesek puccsot hajtottak végre, és egyesíteni akarták a szigetet Görögországgal. Nem sokkal később a sziget északi részén kikiáltották az "Észak-Ciprusi Török Köztársaságot", amelyet csak Ankara ismer el. A sziget északi részére be lehet utazni Törökországból, így török állampolgárok viszonylag könnyedén menedéket kérhetnek Cipruson.

Avramopulosz szerint nincs ilyesmiről szó

PestiSracok facebook image

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének uniós migrációs politikájáról tartott vitáján Avramopulosz hangoztatta, hogy az illegális bevándorlók száma lényegesen csökkent, ugyanakkor a tagállamok politikai reakciója továbbra sem változik.

- hangsúlyozta az uniós biztos.

Forrás: MTI; Fotó: hirek.sk

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!