Pesti Srácok

Rengeteg szavazót bukna az ellenzék a teljes összefogással

Rengeteg szavazót bukna az ellenzék a teljes összefogással

A Jobbikkal szimpatizálók egyharmadát és a baloldali szavazók egyötödét elvesztené közös listaállítás esetén az ellenzék – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásaiból. A lemorzsolódás hátterében minden valószínűség szerint Gyurcsány Ferenc elutasítottsága áll. Mindennek az lenne a következménye, hogy a Fidesz-KDNP a 2014-es eredményét felülmúlva 14 EP-mandátumot szerezne.

A jobbikosok 33 százaléka, a baloldali pártok szimpatizánsainak pedig 20 százaléka nem szavazna egy teljes körű ellenzéki összefogásra. Mind a Jobbik, mind pedig a baloldali pártok (MSZP-Párbeszéd, DK, Momentum, LMP, Liberálisok) szimpatizánsain belül felülreprezentáltak a közös listát elutasítók a kelet-magyarországi lakosok körében. Mindemellett megmutatkozik az is, hogy a DK-sok jóval nagyobb arányban fognának össze akár a Jobbikkal is, mint az MSZP-sek (83, illetve 55 százalék). A lemorzsolódás egyik fő indoka valószínűleg, hogy Gyurcsány Ferenc elutasítottsága a magyarok körében továbbra is kiemelkedően magas, 73 százalékos. Ezzel továbbra is ő a legnépszerűtlenebb magyar politikus, a Jobbik táborán belül 84 százalék, de még a baloldalon belül is a többség (55 százalék) elutasítja.

A Nézőpont Intézet adatai alapján a Fidesz-KDNP 54, a Jobbik 14, a baloldali pártok pedig összességében 26 százalékot szereznének abban az esetben, ha mindenki külön listát indítana. Közös listaállítás esetén azonban változna a helyzet, a Nézőpont Intézet telefonos közvélemény-kutatása szerint nagyobb a taszító, mint szimpatizánsokat vonzó hatása a napirenden lévő együttműködési stratégiának, ugyanis ebben az esetben a Fidesz-KDNP 60, a szivárványkoalíció pedig 33 százalékot érne el. Mindebből az következik, hogy a Fidesz-KDNP 13 helyett 14, az ellenzéki pártok – a Demokratikus Koalíciótól a Jobbikig – 8 helyett 7 mandátumot szereznének egy most vasárnap esedékes EP-választáson abban az esetben, ha a közös listaállítás mellett dönt az ellenzéki oldal.

PestiSracok facebook image

Forrás: Nézőpont Intézet; Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu, Nézőpont intézet

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.