Pesti Srácok

Theresa May: nagy kockázat a megállapodás nélküli kilépés, még nagyobb a Brexit elmaradása

Theresa May: nagy kockázat a megállapodás nélküli kilépés, még nagyobb a Brexit elmaradása

Theresa May brit miniszterelnök szerint továbbra is megvan annak a súlyos kockázata, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről szóló megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból, de az egyezmény elvetése esetén ennél is nagyobb lenne az esély a Brexit elmaradására.

A brit kormány és az EU hétfőn levélváltásban biztosította egymást arról, hogy mindent megtesznek az elért megállapodás legvitatottabb eleme, az újbóli ír-északír határellenőrzés szükségtelenné tétele végett kidolgozott tartalékmegoldás (backstop) életbe léptetésének elkerülése, vagy legfeljebb korlátozott idejű alkalmazása érdekében.

Theresa May hétfő délután, a közép-angliai Stoke-on-Trent városában mondott beszédet gyári munkások előtt. A helyszín kiválasztása szimbolikus jelentőségű: a város választóinak csaknem 70 százaléka a kilépésre voksolt a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson, vagyis a helyi Brexit-párti szavazatarány messze meghaladta az országos átlagban elért szűk, 51,89 százalékos kilépéspárti többséget.

Beszédében May kijelentette: csak úgy lehet elkerülni a megállapodás nélküli Brexitet, ha a parlament kedden megszavazza az EU-val elért megállapodást. A konzervatív párti kormányfő szerint "a felelőtlenség csúcsa lenne", ha az alsóház más módon cselekedne.

PestiSracok facebook image

Hozzátette: a megállapodás nélküli Brexit lehetősége változatlanul súlyos kockázat, de az ő megítélése szerint az egyezmény leszavazásának még valószínűbb következménye lenne egy olyan mértékű "parlamenti bénultság", amely a Brexit elmaradásának kockázatával járna.

Theresa May felfedte: az EU-val folytatott tárgyalásain azt javasolta, hogy a felek jelöljenek ki jogi erejű rögzített határidőt a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer életbe léptetésére, mivel így lehetne elkerülni a brit parlamentben súlyos bírálatokkal illetett backstop-megoldást.

- hangsúlyozta hétfői beszédében a brit kormányfő.

Theresa May hétfőn levelet küldött Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének és Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének. May a levélben hangsúlyozta: egyetlen brit kormány sem lenne hajlandó az észak-írországi megbékélési folyamat vívmányainak kockáztatására a fizikai határellenőrzés újbóli meghonosításával az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán.

A brit kormányfő azt írta: London a határellenőrzés elkerülhetősége végett mindent megtesz annak érdekében, hogy az EU-hoz fűződő új kapcsolatrendszer már 2020 végére - a Brexit után tervezett átmeneti időszak lejártának időpontjára - életbe léphessen. Donald Tusk ugyancsak hétfőn levelet küldött Theresa Maynek, leszögezve: az EU álláspontja szerint az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott tartalékmegoldást csak a legvégső esetben lehetne alkalmazni, és ha egyáltalán szükség lenne rá, csak addig lehetne hatályban, ameddig feltétlenül szükséges.

A londoni alsóház várhatóan kedden késő este szavaz a Brexit-megállapodásról, de egyelőre nincs meg a többség az Európai Unióval elért 585 oldalas egyezség elfogadásához, éppen az ír-északír határellenőrzés elkerülésére szolgáló tartalékmegoldás feletti súlyos nézeteltérések miatt.

E mechanizmus alapján az Egyesült Királyság és az EU vámuniós viszonyrendszerben maradna, ha nem sikerülne időben olyan szabadkereskedelmi megállapodást kidolgozni, amely a határellenőrzés felújítását feleslegessé tenné. A kormányzó Konzervatív Párt frakciójának keményvonalas Brexit-tábora és a legnagyobb észak-írországi britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) - amelynek külső támogatására a kisebbségben kormányzó konzervatívoknak szükségük van - ezt a megoldást mereven elutasítja.

A tartalékmegoldás elleni tiltakozásul hétfőn lemondott tisztségéről Gareth Johnson, a konzervatív alsóházi frakció azon tisztviselőinek egyike, akiknek éppen a frakció szavazási fegyelmének biztosítása a feladatuk.

MTI; Fotó: MTI/EPA/STR

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.