Pesti Srácok

Kopp Mária Intézet: Töretlen a gyermekvállalási kedv, fénykorát éli a házasság intézménye

Kopp Mária Intézet: Töretlen a gyermekvállalási kedv, fénykorát éli a házasság intézménye

Három éve kitartó a magyar párok gyermekvállalási kedve – derül ki a Kopp Mária Intézet szerdán napvilágot látott elemzéséből. Mint arra felhívják a figyelmet, szintén kedvező tendencia, hogy a házasság intézménye „fénykorát éli” Magyarországon: 1995 óta nem kötöttek annyian házasságot, mint a tavalyi évben.

A Kopp Mária Intézet felmérése szerint a gyermekvállalási kedv töretlenségére utal, hogy az 1,49-es termelékenységi arányszám 2016 óta stabilitást mutat, azaz nemcsak egyszeri, időleges változás állt be 2016-ban. A jelenlegi termékenységi arányszám ötödével magasabb szintű, mint 2010-ben volt.

Mint az elemzésből kiderül, a házasságkötések 0,6 százalékos emelkedése 2017-hez képest arra is rámutat, hogy a házasság intézménye ma fénykorát éli Magyarországon; 1995 óta nem kötöttek annyi házasságot, mint az utóbbi években.

Mint hozzáteszik, tavaly január és december között közel 51 ezer pár döntött amellett, hogy "életre szóló szövetségre lép egymással". További örvendetes tény, hogy ezzel párhuzamosan a válások száma is kevesebb, a terhességmegszakítások és csecsemőhalálozások száma pedig soha nem volt még olyan alacsony, mint 2018-ban.

PestiSracok facebook image

Az elemzésben arra is kitérnek: a születések számának csökkenése azzal áll arányban, hogy csökken a szülőkorban lévő nők száma. 2018-ban több, mint húszezerrel kevesebb, szülőkorban lévő, 15-49 éves nő élt Magyarországon, mint 2017-ben. Ismert, a gyermekek több, mint 90 százalékát az anyák 20 és 40 éves koruk között vállalják, ebben a korosztályban 2,4 százalékot mutatott a nők lélekszámának csökkenése, a 30-40 közötti korosztályban 3,4 százalékot.

- emeli ki az elemzés.

Forrás: Kopp Mária Intézet; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.