Legalább 4000 megawatt kieső erőművi kapacitást kell pótolni a következő 15 évben
A Magyarországon jelenleg működő több, mint 8600 megawatt (MW) erőművi kapacitásból mintegy 4000 megawatt marad üzemben 15 éves távlatban, új erőművek építésére elsősorban ezek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt - hívja fel a figyelmet tanulmányában a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR). A szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a hazai palettáról, és a legöregebb atomerőművi blokknak is lejár az élettartam-meghosszabbítása.
A rendszerirányító honlapján tette közzé most elkészült kapacitáselemzését, amelyhez a magyar villamosenergia-rendszer fogyasztói igényeiről készített legutóbbi előrejelzését is alapul vette. Előrejelzésében a MAVIR azzal számol, hogy a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása a következő 15 év során átlagosan a reál GDP éves növekedési ütemének 50-60 százalékával, évi 0,6-1 százalékkal bővülhet. Így az összes villamosenergia-felhasználás (amely a nettó villamosenergia-fogyasztáson felül tartalmazza a hazai erőművek önfogyasztását és a hálózati veszteséget is) 2023-ra várt értéke 46,7 terawattóra, 2028-ra 48,9 terawattóra, 2033-ra pedig elérheti az 50,9 terawattórát. A MAVIR az alapváltozat mellett megvizsgálta az átlagosnál alacsonyabb és magasabb fogyasztás lehetőségét is.
A hazai nagyerőművek összes bruttó beépített teljesítőképessége a 2017. december 31-i állapot szerint 6996 megawatt volt, a kiserőműveké pedig 1621 megawatt. Az összes jelenleg üzemelő hazai erőmű névleges bruttó villamos teljesítőképességéből 2033-ra nagyjából 4500 megawatt maradhat meg az elemzők szerint. A megszűnés döntően nagyerőműveket érint - mutat rá a rendszerirányító -, a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a hazai palettáról, és a legöregebb atomerőművi blokknak is lejár az élettartam-meghosszabbítása. A kapacitások pótlása megtörténhet új nagy- vagy kiserőművek építésével, a meglévők felújításával, üzemidejük meghosszabbításával, de akár importforrásból is - jelzi a MAVIR.
A 2018. január 31-ig visszaigazolt tervek és engedélyek alapján 5500 megawattnyi új erőművi kapacitás épülhet 2033-ig - ismertetik. Elvileg közel 3000 megawatt új CCGT (kombinált ciklusú gázturbinás) erőmű épülhet a következő tíz év során, valamint az energiapolitikai szándék szerint a húszas évek második felében várhatóan két nagy (egyenként 1262 MW) teljesítőképességű nukleáris alaperőművi egység kerül üzembe. A kiserőmű-létesítések ugyan folytatódhatnak, szerepük azonban várhatóan mérsékelt marad. Az időjárásfüggő megújuló erőművek beépített teljesítőképességét az elemzés a 2033-as sarokévre 3500-6000 megawatt közötti értékekkel vette figyelembe.
Az elemzésben közölt adatok szerint a magyarországi összes villamosenergia-felhasználás 2017-ben 45,06 terawattóra volt, 2,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A magyarországi erőművek bruttó villamosenergia-termelése 2,8 százalékkal, a Magyarországra behozott villamos energia mennyisége 1,2 százalékkal bővült 2017-ben. A teljes fogyasztás 28,6 százaléka import forrásból származott. A 32,18 terawattórányi hazai bruttó villamosenergia-termelés 50 százalékát a Paksi Atomerőmű, 17 százalékát a Mátrai Erőmű adta - ismertetik a tanulmányban. A MAVIR honlapján található legfrissebb adatok szerint 2018-ban a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás elérte a 45,4 terawattórát. Tavaly a hazai erőművek 31,06 terawattóra áramot állították elő, az import aránya a teljes felhasználáson belül 31,59 százalék volt.
Fottás/fotó: MTI
