Pesti Srácok

Donald Trump a The New York Timesnak: időpazarlás a tárgyalás a falépítésről

Donald Trump a The New York Timesnak: időpazarlás a tárgyalás a falépítésről

Időpazarlás a tárgyalás a déli határon építendő falról - állapította meg Donald Trump elnök a The New York Times című lapnak adott és a lap internetes kiadásában péntekre virradóra megjelent interjújában. Az elnök hangsúlyozta: a törvényhozók nélkül is folytatja majd az amerikai-mexikói határon építendő fal tervének megvalósítását, akkor is, ha az erről szóló egyeztetések nem hoznak eredményt.

Trump a Fehér Ház ovális irodájában fogadta a lap munkatársait, és azt fejtegette, nem számít arra, hogy a két hét múlva hivatalosan is lezáruló tárgyalások eredményt hoznak, ezért maga tesz majd lépéseket a fal megépítése érdekében.

- fogalmazott az elnök. Bár nem mondta ki, hogy - a fal finanszírozásáról szóló megállapodás hiányában - rendkívüli állapotot hirdet, hogy felépíttethesse a határfalat, de leszögezte: előkészített mindent ahhoz, amit tenni fog.

PestiSracok facebook image

Az interjúban kitért a Mueller-bizottság vizsgálataira is, amelyek azt kívánják feltárni, hogy volt-e összejátszás a 2016-os elnökválasztás idején a Trump-kampánycsapat munkatársai és oroszok között a választási győzelem érdekében. Közölte: ügyvédjeit arról biztosította a vizsgálatot felügyelő Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes, hogy ő nem célpontja a vizsgálatoknak.

Donald Trump elmondta azt is, hogy soha nem beszélt régi barátjával, Roger Stone politikai tanácsadóval a WikiLeaks portál kiszivárogtatásairól vagy a Demokrata Párt és egyes politikusai szervereiről 2016-ban történt adatlopásokról. Stone ellen a Mueller-bizottság a múlt héten emelt vádat, a többi között a kongresszus félrevezetéséért.

Az újságírók azon kérdésére, vajon adott-e utasítást bárki másnak, hogy Stone-nal a WikiLeaks kiszivárogtatásairól egyeztessen, Trump határozott nemmel válaszolt.

- mondta.

Az elnök jelentéktelen kérdésnek minősítette, hogy vállalata még a választási kampány idején Trump-tornyot tervezett építeni Moszkvában, és cáfolta volt ügyvédje állítását, miszerint még a kampány finisében is folytak üzleti tárgyalások az esetleges építkezésről. Cáfolta azt is, hogy a Mueller-bizottsággal együttműködő korábbi munkatársainak bírálatával - amelyeket Twitter-fiókján tett közzé - a tanúkat próbálta volna befolyásolni.

Elhárította az arra vonatkozó spekulációkat, melyek szerint nem indulna újra az elnökségért 2020-ban. "Szeretem ezt a munkát" - mondta, és úgy vélekedett, hogy a Republikánus Pártban nincs kihívója még akkor sem, ha több politikus fontolgatja az indulását.

- tette hozzá.

A Demokrata Párt elnökjelölt-aspiránsairól Trump úgy vélekedett, hogy "túlságosan is szélsőbalra" tartanak. Ugyanakkor dicsérte a kaliforniai Kamala Harris szenátort, akit elemzők szintén radikális baloldaliként értékelnek és egyes nézeteit még a saját pártjában is elutasítják.

Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy találkozott a hírszerzés vezetőivel és tisztázták a félreértéseket. Dan Coats, a hírszerző szervezeteket tömörítő Országos Hírszerzési Igazgatóság vezetője és Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója ugyanis egy keddi szenátusi meghallgatáson ellentmondott az elnöknek Észak-Korea, Irán és az Iszlám Állam terrorszervezet ügyében. Trump a The New York Timesnak azt mondta: a hírszerzés vezetőinek a szenátusban elhangzott mondatait kiragadták szövegösszefüggéseikből, és a félreértés ebből adódott.

MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.