Pesti Srácok

Egy kutatás szerint Németországnak évi 260 ezer bevándorlóra van szüksége

Egy kutatás szerint Németországnak évi 260 ezer bevándorlóra van szüksége

Évente legalább 260 ezer bevándorlóra van szüksége Németországnak a demográfiai változások munkaerőpiaci hatásának ellensúlyozásához egy kedden bemutatott kutatás szerint.

A szövetségi munkaügyi hivatal munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézete (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) és a coburgi egyetem szakértőinek vizsgálatát bemutató kutatási jelentésben kiemelték, hogy "a bevándorlás a megoldás része" a demográfiai változások kezeléséhez. A munkaképes korú lakosság bevándorlás nélkül várhatóan 16 millióval csökken 2060-ig, a jelenlegi 47 millióról 31 millióra. Ezt a visszaesést még akkor is csak részben lehetne ellensúlyozni, ha a nyugdíjkorhatárt felemelnék 70 évre, a német és az országban élő külföldi nők foglalkoztatottsági rátáját pedig a német férfiak foglalkoztatottságának szintjére emelnék. Ezekkel a "szélsőséges" lépésekkel négymillió fővel lehetne növelni a munkaerőpiac tartalékait, vagyis mindössze a kiesés egynegyedét lehetne pótolni.

Ezen a helyzeten a digitalizáció sem változtat számottevően, mert a munkaerőigényt várhatóan nem csökkenti lényegesen, bár szerkezetét átalakítja, a magasan képzett munkavállalók iránti keresletet növeli, a középfokú végzettségű munkavállalók iránti igényt pedig csökkenti. Ezért Németországnak bevándorlókra is szüksége van jólétének, gazdasági teljesítőképességének megőrzéséhez az IAB és a coburgi egyetem kutatói szerint. Számításaik alapján a nettó bevándorlásnak - a bevándorlóknak a kivándorlókkal csökkentett számának - éves átlagban 260 ezer főt kellene kitennie. A bevándorlók két területről, az európai uniós társországokból és az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkezhetnek. Az EU-s bevándorlók száma várhatóan csökken a legutóbbi ismert nettó bevándorlási adathoz, a 2017-es 250 ezer főhöz képest, a többi között azért, mert az EU-tagállamok gazdasági ereje és életszínvonala közötti különbségek idővel egyre inkább csökkennek, és Németország mellett számos további tagállam lakossága öregszik és fogyatkozik.

A kutatók becslése szerint az EU-s társállamokból érkező nettó bevándorlás évente átlagosan 114 ezer fővel növelheti a munkaképes korúak számát Németországban, így a harmadik országokból további 146 ezer főre van szükség. Az egyik legnagyobb német közhasznú magánalapítvány, a Bertelsmann Alapítvány megbízásából végzett vizsgálat eredményeit bemutató jelentésben kiemelték: az érkezők száma mellett azt is biztosítani kell, hogy a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók vándoroljanak be az országba. Ezért a bevándorlást "hatékonyan irányítani" kell egy törvénnyel, amely a képzett munkavállalókra vonatkozik - áll a jelentésben, amely szerint üdvözlendő, hogy a szövetségi kormány tervezett bevándorlási törvényének középpontjában éppen a magas végzettségű és a szakképesítéssel rendelkező munkavállalók állnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: Reuters

Ajánljuk még

Egy provokátor belef*sott Magyar Péter nadrágjába? (videó)

Ps TV 2024 június 26.
Amikor azt hinné az ember, hogy naprakész lehet Magyar Péter ámokfutásával kapcsolatban, a mester lapot húz a 21-re. Egészen elképesztő, hogy politikus politikai tevékenység nélkül ilyen szinten a figyelem középpontjába tud kerülni, és még ezt is elnézik neki a hívei. Az sem zavarja őket, hogy Magyar Péter, a belpesti messiás a fojtófogásban lett kivezetve egy buliból. Ha azt mondja, hogy (ez is) a Fidesz műve, elhiszik neki… mert el akarják hinni. Közben pedig fennhangon üvöltik, hogy a Fidesz csak "sorosozik"... De Magyar Péter mellett szó volt még a fociról, a szőrös csajokról és a XII. kerületi turulról, amit az új polgármester a megválasztását követően azonnal el akar vitetni.

Magyar Péter láttán még a Duna is irányt változtatott (videó)

Ps TV 2024 szeptember 22.
Árad a Duna. Mielőtt még valaki félreértené, a válasz nem, ez nem egy újabb péniszirigységgel küzdő politikus jelmondata, hanem a rögvalóság. Az árvíz elleni védekezés komoly összefogást igényel, így most a legtöbben a gátakon pakolják a homokzsákokat. Munka közben persze akad idő néhány tökéletesen beállított, profi fotóra is, amelyek nyilván csak azért születtek, hogy önkénteskedésre ösztönözzék a még nem önkénteskedő embereket. Elfogadjuk. Ez egy ilyen világ. Megértjük, ha készül néhány kép, de a 452 kép/óra egy picit talán már túlzás. Piros pont annak, aki kitalálja, ki készítette a legtöbb "digitális tartalmat" a gátakon folyó munkálatokról. Bizonyára nem Magyar Péter az. Kacsintás, kacsintás.

A római Pannonia sorsa a hunoktól a magyarokig – Honi felderítés (Videó)

Ps TV 2024 május 24.
Néhol térdig érő, de zömmel inkább a föld alá temetett falcsonkok maradtak ránk a római korból – na meg egy név, amely sokkal többet jelent nekünk, magyaroknak, mint a többi korabeli provincia: Pannónia. Mi történt ezzel a területtel a római uralom szertefoszlásakor, amikor germánok, hunok, aztán megint germánok masíroztak rajta, majd az avarok vették birtokba? Mekkora pusztítás érte, hogyan enyészett el az egykori római élet itt, és mit láthattak még az épületekből városokból, gazdaságból a X. századi magyarok, amikor az államuk végleg megtelepedett itt? Fehér Bence klasszika filológus–történésszel néztük át a folyamatot, ahogy egy latin földrajzi név a magyarok országaként épült be a nemzettudatunkba.

Az Akta – Többségbe kerültek a migránsok Bécs több kerületében (Új oknyomozó videóműsor a PS-en!)

Ps TV 2023 július 31.
Égető témákkal, provokatív, szókimondó riportokkal rajtol a PestiSrácok.hu új oknyomozó riportműsora, Az Akta. A műsorban Füssy Angéla és Neugebauer Viktor nem kerülgetik a forró kását, hanem in medias res vágnak a téma sűrűjébe, garantáltan olyan ügyeket tárva az olvasók elé, amelyek sokunknak megemeli majd a vérnyomását... A riporter páros elsőként Bécs azon részébe látogatott, ami ma már sokkal inkább emlékeztet valamilyen arab ország külvárosára, mint az osztrák fővárosra. Az egykor nyüzsgő, színes, valóban multikulturális polisz lézengő, munkanélküli bevándorlók és drogterjesztő bandák tanyája lett, ahol nem üresen puffogtatott frázis, hogy fehér ember nem mer sötétedés után az utcára menni. Mindennapossá váltak az erőszakos bűncselekmények, a rendőrök egész nap cirkálnak és gyűjtik be az elkövetőket, de mi sem változik. Az agresszívan terjedő iszlám vallás mindeközben a keresztény értékeket fenyegeti. Vajon visszafordítható-e még a folyamat, vagy az elhibázott osztrák migrációs politika végképp megpecsételte a szebb időket látott világváros sorsát? Erre a kérdésre is kereste a választ Az Akta Wien–Favoritenben.