Pesti Srácok

Egy kutatás szerint Németországnak évi 260 ezer bevándorlóra van szüksége

Egy kutatás szerint Németországnak évi 260 ezer bevándorlóra van szüksége

Évente legalább 260 ezer bevándorlóra van szüksége Németországnak a demográfiai változások munkaerőpiaci hatásának ellensúlyozásához egy kedden bemutatott kutatás szerint.

A szövetségi munkaügyi hivatal munkaerőpiaci és foglalkoztatási kutatóintézete (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung - IAB) és a coburgi egyetem szakértőinek vizsgálatát bemutató kutatási jelentésben kiemelték, hogy "a bevándorlás a megoldás része" a demográfiai változások kezeléséhez. A munkaképes korú lakosság bevándorlás nélkül várhatóan 16 millióval csökken 2060-ig, a jelenlegi 47 millióról 31 millióra. Ezt a visszaesést még akkor is csak részben lehetne ellensúlyozni, ha a nyugdíjkorhatárt felemelnék 70 évre, a német és az országban élő külföldi nők foglalkoztatottsági rátáját pedig a német férfiak foglalkoztatottságának szintjére emelnék. Ezekkel a "szélsőséges" lépésekkel négymillió fővel lehetne növelni a munkaerőpiac tartalékait, vagyis mindössze a kiesés egynegyedét lehetne pótolni.

Ezen a helyzeten a digitalizáció sem változtat számottevően, mert a munkaerőigényt várhatóan nem csökkenti lényegesen, bár szerkezetét átalakítja, a magasan képzett munkavállalók iránti keresletet növeli, a középfokú végzettségű munkavállalók iránti igényt pedig csökkenti. Ezért Németországnak bevándorlókra is szüksége van jólétének, gazdasági teljesítőképességének megőrzéséhez az IAB és a coburgi egyetem kutatói szerint. Számításaik alapján a nettó bevándorlásnak - a bevándorlóknak a kivándorlókkal csökkentett számának - éves átlagban 260 ezer főt kellene kitennie. A bevándorlók két területről, az európai uniós társországokból és az Európai Unión kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkezhetnek. Az EU-s bevándorlók száma várhatóan csökken a legutóbbi ismert nettó bevándorlási adathoz, a 2017-es 250 ezer főhöz képest, a többi között azért, mert az EU-tagállamok gazdasági ereje és életszínvonala közötti különbségek idővel egyre inkább csökkennek, és Németország mellett számos további tagállam lakossága öregszik és fogyatkozik.

A kutatók becslése szerint az EU-s társállamokból érkező nettó bevándorlás évente átlagosan 114 ezer fővel növelheti a munkaképes korúak számát Németországban, így a harmadik országokból további 146 ezer főre van szükség. Az egyik legnagyobb német közhasznú magánalapítvány, a Bertelsmann Alapítvány megbízásából végzett vizsgálat eredményeit bemutató jelentésben kiemelték: az érkezők száma mellett azt is biztosítani kell, hogy a munkaerőpiaci szükségleteknek megfelelő képzettséggel rendelkező munkavállalók vándoroljanak be az országba. Ezért a bevándorlást "hatékonyan irányítani" kell egy törvénnyel, amely a képzett munkavállalókra vonatkozik - áll a jelentésben, amely szerint üdvözlendő, hogy a szövetségi kormány tervezett bevándorlási törvényének középpontjában éppen a magas végzettségű és a szakképesítéssel rendelkező munkavállalók állnak.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Vezető kép: Reuters

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.