Pesti Srácok

Egy volt észak-koreai diplomata szerint Kim Dzsong Un sosem válik meg nukleáris fegyvereitől

Egy volt észak-koreai diplomata szerint Kim Dzsong Un sosem válik meg nukleáris fegyvereitől

Egy volt észak-koreai diplomata, De Jong Ho arról beszélt egy keddi szöuli sajtótájékoztatón, hogy Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek nem áll szándékában megválni országa nukleáris fegyvereitől.

A volt diplomata szerint az észak-koreai vezető úgy tekint Donald Trump amerikai elnökkel tervezett második találkozójára, mint amely lehetőséget kínál Észak-Korea atomhatalmi státuszának megszilárdítására. De Jong Ho arról is beszélt, hogy a jövő heti csúcstalálkozó kudarccal végződik, ha Trumpnak nem sikerül rávennie arra Kim Dzsong Unt, hogy jelentse be összes nukleáris fegyvere és létesítménye feladását, illetve Észak-Korea visszatérését az atomsorompó-egyezményhez.

Trump és Kim második találkozóját február 27-28-án a vietnami fővárosban, Hanoiban tartják. A két vezető tavaly júniusban Szingapúrban találkozott először, ahol egy sor vitás kérdésben - köztük a Koreai-félsziget atommentesítésében - született megegyezés közöttük. Mindazonáltal az atommentesítés ügyében nem történt konkrét előrelépés, mert Phenjan úgy vélekedett, hogy Washington egyoldalú követeléseket támasztott, és nem válaszolt a feszültség elsimítását célzó észak-koreai gesztusokra. De Jong Ho, Észak-Korea londoni nagykövetségének egykori első beosztottja 2016 augusztusában családjával együtt szökött Dél-Koreába. Ő az egyik legmagasabb rangú észak-koreai diplomata, aki valaha megszökött hazája hatóságai elől.

Legutóbb januárban érkezett hír egy magas rangú észak-koreai tisztségviselő szökéséről. Cso Szon Gil, aki 2017 októberétől 2018 őszéig volt Észak-Korea ügyvivő nagykövete Rómában, novemberben feleségével együtt elhagyta az állomáshelyét és eltűnt.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.