Pesti Srácok

Gyurcsány: Ez az ellenállás és a lázadás időszaka

Gyurcsány: Ez az ellenállás és a lázadás időszaka

Az ellenállás és a lázadás időszakának nevezte a jelenleg zajló korszakot a Demokratikus Koalíció (DK) köztársaságnapi megemlékezésén Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke úgy fogalmazott: a hazafiaknak és demokratáknak, függetlenül attól, hogy honnan jöttek, közösen kell szembeszállniuk Orbán Viktor rendszerével.

A Bibó István fővárosi, Kossuth téri szobránál tartott pénteki eseményen a politikus azt mondta, hogy a magyar köztársaság halott: halott a teste és halott a lelke. Nincs köztársaság a polgárok kölcsönös tisztelete, egymás megbecsülése nélkül, de Magyarországon elenyészett a köztársaságot összetartó közös megbecsülés és tisztelet kultúrája - közölte. Elmúlt az a lelkesültség, ami 1945 második felét és 1946 legelejét áthatotta, amikor az új utakat kereső, a régi renddel szakítani kívánó Magyarország hosszú, de rendkívül intelligens vita végén közös, egyesült akarattal kiáltotta ki a köztársaságot - folytatta beszédét. A köztársaságba a mai hazafias, demokratikus ellenzéknek kell új életet öntenie - szögezte le. Fontosak lehetnek a tegnap vitái, de még fontosabb a történelmi kötelesség - közölte a pártelnök. Bibó Istvánnak ezer vitája volt az akkori politikai pártokkal és azok vezetőivel, de 1956-ban, a Nagy Imre-kormány minisztereként látta, hogy az ország felszabadítása, a megszállóktól való megszabadulás, a demokratikus erők összefogása teremtheti újra Magyarországot, és "ugyanez a dolgunk ma is" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Az első köztársaságot Kun Béla buktatta meg, a másodikat Rákosi Mátyás, a harmadikat Orbán Viktor - mondta a politikus. Elvileg az 1949-es kommunista alkotmány is megtartotta a hatalmi ágak megosztását, de a hatalmon lévők elfoglalták az állam valamennyi fontos intézményét, és ezzel kialakult az egypártrendszer. Magyarországon ma is egypártrendszer van, de egy köztársaság nem élhet egypártrendszerben, ezért "nem lehet más dolgunk, mint ennek a rendszernek a megbuktatása, az új a negyedik köztársaság megalapítása" - nyomatékosította szavait. Az eseményen felszólat Kolber István, az Új Köztársaságért Alapítvány elnöke is, aki arról beszélt, hogy ezen az emléknapon mindhárom magyar köztársaságra emlékeznek. Ez az emléknap nem pusztán a megemlékezés napja: ma már arról is beszélni kell, hogy hogyan lehet újjáépíteni a köztársaságot, a jogállamiságot és a demokráciát - jelentette ki. Az esemény záróaktusaként Gyurcsány Ferenc és Kolber István megkoszorúzták Bibó István szobrát. A megemlékezést követően a DK elnöke nem válaszolt az újságírói kérdésekre.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.