Pesti Srácok

Gyurcsány: Ez az ellenállás és a lázadás időszaka

Gyurcsány: Ez az ellenállás és a lázadás időszaka

Az ellenállás és a lázadás időszakának nevezte a jelenleg zajló korszakot a Demokratikus Koalíció (DK) köztársaságnapi megemlékezésén Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke úgy fogalmazott: a hazafiaknak és demokratáknak, függetlenül attól, hogy honnan jöttek, közösen kell szembeszállniuk Orbán Viktor rendszerével.

A Bibó István fővárosi, Kossuth téri szobránál tartott pénteki eseményen a politikus azt mondta, hogy a magyar köztársaság halott: halott a teste és halott a lelke. Nincs köztársaság a polgárok kölcsönös tisztelete, egymás megbecsülése nélkül, de Magyarországon elenyészett a köztársaságot összetartó közös megbecsülés és tisztelet kultúrája - közölte. Elmúlt az a lelkesültség, ami 1945 második felét és 1946 legelejét áthatotta, amikor az új utakat kereső, a régi renddel szakítani kívánó Magyarország hosszú, de rendkívül intelligens vita végén közös, egyesült akarattal kiáltotta ki a köztársaságot - folytatta beszédét. A köztársaságba a mai hazafias, demokratikus ellenzéknek kell új életet öntenie - szögezte le. Fontosak lehetnek a tegnap vitái, de még fontosabb a történelmi kötelesség - közölte a pártelnök. Bibó Istvánnak ezer vitája volt az akkori politikai pártokkal és azok vezetőivel, de 1956-ban, a Nagy Imre-kormány minisztereként látta, hogy az ország felszabadítása, a megszállóktól való megszabadulás, a demokratikus erők összefogása teremtheti újra Magyarországot, és "ugyanez a dolgunk ma is" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Az első köztársaságot Kun Béla buktatta meg, a másodikat Rákosi Mátyás, a harmadikat Orbán Viktor - mondta a politikus. Elvileg az 1949-es kommunista alkotmány is megtartotta a hatalmi ágak megosztását, de a hatalmon lévők elfoglalták az állam valamennyi fontos intézményét, és ezzel kialakult az egypártrendszer. Magyarországon ma is egypártrendszer van, de egy köztársaság nem élhet egypártrendszerben, ezért "nem lehet más dolgunk, mint ennek a rendszernek a megbuktatása, az új a negyedik köztársaság megalapítása" - nyomatékosította szavait. Az eseményen felszólat Kolber István, az Új Köztársaságért Alapítvány elnöke is, aki arról beszélt, hogy ezen az emléknapon mindhárom magyar köztársaságra emlékeznek. Ez az emléknap nem pusztán a megemlékezés napja: ma már arról is beszélni kell, hogy hogyan lehet újjáépíteni a köztársaságot, a jogállamiságot és a demokráciát - jelentette ki. Az esemény záróaktusaként Gyurcsány Ferenc és Kolber István megkoszorúzták Bibó István szobrát. A megemlékezést követően a DK elnöke nem válaszolt az újságírói kérdésekre.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.