Pesti Srácok

Gyurcsány: Ez az ellenállás és a lázadás időszaka

Gyurcsány: Ez az ellenállás és a lázadás időszaka

Az ellenállás és a lázadás időszakának nevezte a jelenleg zajló korszakot a Demokratikus Koalíció (DK) köztársaságnapi megemlékezésén Gyurcsány Ferenc. A DK elnöke úgy fogalmazott: a hazafiaknak és demokratáknak, függetlenül attól, hogy honnan jöttek, közösen kell szembeszállniuk Orbán Viktor rendszerével.

A Bibó István fővárosi, Kossuth téri szobránál tartott pénteki eseményen a politikus azt mondta, hogy a magyar köztársaság halott: halott a teste és halott a lelke. Nincs köztársaság a polgárok kölcsönös tisztelete, egymás megbecsülése nélkül, de Magyarországon elenyészett a köztársaságot összetartó közös megbecsülés és tisztelet kultúrája - közölte. Elmúlt az a lelkesültség, ami 1945 második felét és 1946 legelejét áthatotta, amikor az új utakat kereső, a régi renddel szakítani kívánó Magyarország hosszú, de rendkívül intelligens vita végén közös, egyesült akarattal kiáltotta ki a köztársaságot - folytatta beszédét. A köztársaságba a mai hazafias, demokratikus ellenzéknek kell új életet öntenie - szögezte le. Fontosak lehetnek a tegnap vitái, de még fontosabb a történelmi kötelesség - közölte a pártelnök. Bibó Istvánnak ezer vitája volt az akkori politikai pártokkal és azok vezetőivel, de 1956-ban, a Nagy Imre-kormány minisztereként látta, hogy az ország felszabadítása, a megszállóktól való megszabadulás, a demokratikus erők összefogása teremtheti újra Magyarországot, és "ugyanez a dolgunk ma is" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

Az első köztársaságot Kun Béla buktatta meg, a másodikat Rákosi Mátyás, a harmadikat Orbán Viktor - mondta a politikus. Elvileg az 1949-es kommunista alkotmány is megtartotta a hatalmi ágak megosztását, de a hatalmon lévők elfoglalták az állam valamennyi fontos intézményét, és ezzel kialakult az egypártrendszer. Magyarországon ma is egypártrendszer van, de egy köztársaság nem élhet egypártrendszerben, ezért "nem lehet más dolgunk, mint ennek a rendszernek a megbuktatása, az új a negyedik köztársaság megalapítása" - nyomatékosította szavait. Az eseményen felszólat Kolber István, az Új Köztársaságért Alapítvány elnöke is, aki arról beszélt, hogy ezen az emléknapon mindhárom magyar köztársaságra emlékeznek. Ez az emléknap nem pusztán a megemlékezés napja: ma már arról is beszélni kell, hogy hogyan lehet újjáépíteni a köztársaságot, a jogállamiságot és a demokráciát - jelentette ki. Az esemény záróaktusaként Gyurcsány Ferenc és Kolber István megkoszorúzták Bibó István szobrát. A megemlékezést követően a DK elnöke nem válaszolt az újságírói kérdésekre.

Forrás: MTI; Fotó: Horváth Péter Gyula/PS

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.