Pesti Srácok

Még a választások előtt áterőltetnék az ukrán nyelvtörvényt

Még a választások előtt áterőltetnék az ukrán nyelvtörvényt

Andrij Parubij házelnök megnyitotta az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő vitáját az ukrán parlament csütörtöki plenáris ülésén. Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ülésen felszólalva meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényt a március 31-ei elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás. Kiemelte, hogy az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait.

A nyelvtörvényként is emlegetett előterjesztést első olvasatban még 2018. október 4-én fogadta el a parlament. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint több, mint kétezer módosító indítvány érkezett be a javaslathoz. Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ülésen felszólalva meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényt a március 31-ei elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás. Szavai szerint a törvényjavaslat áttekintése körülbelül két plenáris hetet vesz igénybe. Kiemelte, hogy az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kisebbségi nyelvek védelméről a kormánynak az elkövetkező fél évben külön törvényjavaslatot kell majd beterjesztenie a parlament elé.

A törvényjavaslat az Ukrajinszka Pravda ismertetése szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után. A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50 százalék kell legyen. A könyvkiadásban és árusításban szintén legalább 50 százalékot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.