Pesti Srácok

Még a választások előtt áterőltetnék az ukrán nyelvtörvényt

Még a választások előtt áterőltetnék az ukrán nyelvtörvényt

Andrij Parubij házelnök megnyitotta az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat második olvasatban történő vitáját az ukrán parlament csütörtöki plenáris ülésén. Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ülésen felszólalva meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényt a március 31-ei elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás. Kiemelte, hogy az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait.

A nyelvtörvényként is emlegetett előterjesztést első olvasatban még 2018. október 4-én fogadta el a parlament. Az Ukrajinszka Pravda hírportál szerint több, mint kétezer módosító indítvány érkezett be a javaslathoz. Mikola Knyazsickij, a parlament kulturális bizottságának elnöke az ülésen felszólalva meggyőződését fejezte ki, hogy a törvényt a március 31-ei elnökválasztásig elfogadja a törvényhozás. Szavai szerint a törvényjavaslat áttekintése körülbelül két plenáris hetet vesz igénybe. Kiemelte, hogy az elfogadásra ajánlott előterjesztés semmilyen módon nem csökkenti, hanem épp ellenkezőleg, védi a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kisebbségi nyelvek védelméről a kormánynak az elkövetkező fél évben külön törvényjavaslatot kell majd beterjesztenie a parlament elé.

A törvényjavaslat az Ukrajinszka Pravda ismertetése szerint kimondja, hogy Ukrajnában az egyetlen állami és egyetlen hivatalos nyelv az ukrán, és kötelezővé teszi használatát az állami szervekben, valamint nyilvános társadalmi rendezvényeken. A törvény csak a magánszférában és a vallási szertartásokban nem szabályozza a nyelvhasználatot. Az ukrán nyelv nyilvános megsértése, illetve elhanyagolása jogi felelősségre vonást von maga után. A nyomtatott sajtótermékek esetében a javaslat engedélyezi az idegen nyelven való megjelenést, de előírja, hogy ukrán nyelven is kinyomtassák. Az ukrán nyelvű sajtótermékeket árusító helyek aránya legalább 50 százalék kell legyen. A könyvkiadásban és árusításban szintén legalább 50 százalékot kell elérnie az ukrán nyelvű köteteknek.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.