Pesti Srácok

MSZP: a bankok politikai befolyást szereztek a kormány felett

MSZP: a bankok politikai befolyást szereztek a kormány felett

Az MSZP értékelése szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött paktum miatt a bankok politikai befolyást szereztek a magyar kormány felett, ezért csak olyan döntések születhetnek, amelyek kedvezőtlenek a devizahiteleseknek.

Szakács László, az ellenzéki párt elnökhelyettese szerdán Budapesten sajtótájékoztatón megerősítette: továbbra is szorgalmazzák a magyar kormány és az EBRD között 2015-ben kötött megállapodás felmondását. Hozzátette, erre lehetőséget is biztosítanak a fideszeseknek, mert benyújtják a parlamentnek a paktum felmondásáról szóló javaslatot. Annak támogatásával a kormánypártiak bebizonyíthatják, hogy Magyarországnak szuverén miniszterelnöke van, aki a magyarok érdekében kormányozza az országot és nem adja el a devizahiteleseket a bankoknak - hangoztatta. A szocialista politikus szerint az EBRD-vel kötött megállapodásban benne van, hogy a kormány nem gördíthet akadályt a kilakoltatások elé és nem hoz olyan döntést, amely kedvezőtlenül befolyásolja a bankok jövedelmezőségét. Ezért csak olyan döntések születhetnek, amelyek kedvezőtlenek a devizahiteleseknek, hiszen Orbán ezt a paktumot szolgaian betartja - értékelt. Szabó József, a Hiteles Mozgalom vezetője azt firtatta, vajon megbízhatnak-e az egykori devizahitelesek a bankrendszerben, a Magyar Nemzeti Bankban. Elmondta, a jegybank a közelmúltban tárgyalásokat kezdett a Magyar Bankszövetséggel, hogy átalakítsák a 300 ezer érintett hitelszerződését fix kamatozásúvá. Hozzátette, az elmúlt években az összes döntést úgy hozták meg, hogy a károsultakkal nem egyeztettek, most is úgy tűnik, hogy ez így lesz, ez pedig elfogadhatatlan.

Forrás: MTI Fotó: MTI/Kovács Attila

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.