Pesti Srácok

Több, mint háromezer embernek nyújt védelmet a magáncsőd intézménye

Több, mint háromezer embernek nyújt védelmet a magáncsőd intézménye

Jelenleg több, mint 3300 embernek nyújt védelmet a 2015-ben bevezetett magáncsőd intézménye - írta a Magyar Nemzet szombaton az Igazságügyi Minisztérium közlésére hivatkozva.

A tárca a lap érdeklődésére arról tájékoztatott, hogy február 7-ig összesen 1460 adósságrendezési eljárást jegyeztek fel, és ezek közül 1231 jelenleg is folyamatban van. A szóban forgó eljárások összesen több, mint 3300 embernek nyújtanak védelmet. Az 1231 adós mellett megközelíti a 650-et az adóstársak száma, 400-ra tehető az egyéb kötelezettek - például a kezesek - csoportja, ahogy meglehetősen nagy a családtagok tábora is.

A tárca rámutatott, hogy a családi csődvédelem az adósoknak, az adóstársaknak és a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozóknak is oltalmat garantál a végrehajtáson kívüli kényszerértékesítéssel és a végrehajtási eljárásokkal szemben - olvasható a lapban. A lap érdeklődésére Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke elmondta: a tapasztalatok szerint a családi csődvédelem alkalmas lehet arra, hogy megfelelő kiutat mutasson az anyagi problémákból azoknak az adósoknak, akik némi vagyonnal, jövedelemmel rendelkeznek. Ugyanakkor hozzátette, a magáncsőd csak egy az elmúlt évek adósokat segítő intézkedései és a devizahitelek következményeinek felszámolásáért hozott kormányzati lépések közül.

Schadl György azt mondta: a devizahitelek kártételeinek súlyát egyébként pontosan jelzi, hogy mind a mai napig számos olyan eljárás zajlik, amely a régi, külföldi pénznemben nyilvántartott kölcsönök miatt vette kezdetét. Az ilyen esetek száma ugyanakkor érezhetően csökken - közölte.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!