Pesti Srácok

A zöldlobbinak adott igazat Trumppal szemben egy szövetségi bíró

A zöldlobbinak adott igazat Trumppal szemben egy szövetségi bíró

Egy alaszkai szövetségi bíró felfüggesztette Donald Trump elnök rendeletét az olaj- és gázkitermelés engedélyezésére az Északi-Jeges-tenger térségében, és visszaállította az előző elnök, Barack Obama által életbe léptetett tiltást – számolt be a hírről az amerikai sajtó.

Sharon Gleason bíró szerint Donald Trump túlterjeszkedett a hatáskörén, amikor engedélyezte a part menti kitermelést az Északi-Jeges-tenger nagy térségeiben és az Atlanti-óceán tucatnyi vízalatti kanyonjában. Döntése indokolásában a bíró hangsúlyozta: Barack Obama olaj- és gázkitermelésre vonatkozó, 2015-ben és 2016-ban hozott elnöki rendeleteinek megfogalmazása azt jelzi, hogy az előző elnök korlátlan időre terjesztette ki a tiltást, következésképpen csakis a kongresszus vonhatja vissza ezeket. Gleason hangsúlyozta, hogy Barack Obama tiltást kimondó rendeletei érvényben maradnak mindaddig, amíg a kongresszus másként nem dönt. Donald Trump két éve vonta vissza elnöki rendelettel elődje két rendelkezését. Obama több, mint tizenötezer négyzetkilométeres területet nyilvánított védetté, a tengeri emlősök, a mélytengeri korallok, értékes halpopulációk és cetek, és nem utolsó sorban az alaszkai őslakosok településeinek megóvása érdekében.

A Trump-kormányzat nemcsak Alaszkánál, hanem az Egyesült Államok más part menti vidékein is szorgalmazza az offshore-kitermelések megindítását, miközben több, part menti tagállam ellenzi a kitermelést. Az alaszkai politikai vezetők körében a terv széleskörű támogatást élvezett, a helyi politikusok ettől remélték a gazdaság motorjának újraindítását. A Trump-rendelet ellen pert indító Biológiai Sokszínűség Központja nevű szervezet ügyvédje, Kristen Monsell szombaton közleményben üdvözölte az alaszkai bírói döntést. Nagy győzelem ez az Északi-sarkvidék, a jegesmedvéi, a vadvilága és ott élő közösségei számára. A törvénynek megfelelő és földgolyónk javát szolgáló, abszolút helyes döntés volt – fogalmazott az ügyvédnő. Erik Milito, az olaj-és gázipar kereskedelmi szövetsége, az Amerikai Olajintézet munkatársa a The Wall Street Journal című lapnak adott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a döntés az amerikai energiapolitika és a jövőbeni energiatermelés központi fontosságú térségét érinti. Az amerikai belügyminisztérium szóvivője a The Wall Street Journal megkeresésére azt közölte: folyamatban lévő vitás kérdéseket a tárca nem kommentál.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Lukas Coch

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.