Pesti Srácok

Az Egyesült Államok kormánya jogot formál arra, hogy kitoloncolja az illegális migránsokat

Az Egyesült Államok kormánya jogot formál arra, hogy kitoloncolja az illegális migránsokat

A kormánynak joga van a kitoloncolásra váró illegális migránsok korlátlan ideig tartó fogva tartására - döntött kedden az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság.

A döntés azokra a migránsokra vonatkozik, akiket bűncselekményért elítéltek és börtönbüntetésük letöltése után kitoloncolásra várnak. Az 5:4 arányban meghozott alkotmánybírósági határozat értelmében a szövetségi hatóságok a büntetésüket letöltött migránsokat meghatározatlan időre őrizetbe vehetik, és nem csupán közvetlenül a büntetés letöltése után. A döntés nem ad lehetőséget az óvadék ellenében történő szabadlábra helyezésre, ám ugyanakkor nyitva hagyja az eshetőséget arra, hogy az érintett bevándorló - egy 1996-os bevándorlási törvényre hivatkozva - pert indíthasson abban az esetben, ha letartóztatására a börtönbüntetés letöltése után hosszú idővel kerül sor.

A döntés indoklásakor Samuel Alito, a legfelsőbb bíróság egyik konzervatív bírája leszögezte: nem a bíróság feladata annak meghatározása, hogy a migránsokat börtönbüntetésük letöltése után mennyi idővel és mennyi időre lehet, vagy nem lehet letartóztatni. Az egyet nem értésüket kifejező liberális bírók egyike, Stephen Breyer azt kérdőjelezte meg, vajon a kongresszusnak a törvény megalkotásakor valóban az volt-e a szándéka, hogy lehetővé tegye emberek letartóztatását és meghatározatlan ideig történő fogva tartását évekkel azt követően is, hogy szabadon bocsátották őket a börtönből.

A legfelsőbb bíróság egy alsóbb szintű fellebbviteli bíróságnak két, bűncselekményeket elkövető migránsra nézve kedvező döntését változtatta meg. Elemzők a bíróság határozatát egyértelműen Donald Trump győzelmeként értékelik.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.