Pesti Srácok

Azbej Tristan: Elismerés tapasztalható Németországban a magyar humanitárius politika iránt

Azbej Tristan: Elismerés tapasztalható Németországban a magyar humanitárius politika iránt

Elismerés és nyitottság tapasztalható Németországban a magyar kormány humanitárius politikája iránt – mondta Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára kedden Münchenben, kétnapos németországi látogatását értékelve.

A magyar és a német szereplők a humanitárius és az azzal összefüggő migrációs válságról gondolkodva máshová helyezik a hangsúlyt a helyben nyújtott segítség és a befogadás ügyében, de abban egyetértenek, hogy „helyes módszer elvinni a segítséget oda, ahol a migráció forrásrégiója van”, és küzdeni kell a humanitárius és migrációs válságokat kiváltó okok megszüntetéséért – mondta az államtitkár az MTI-nek telefonon adott nyilatkozatában. A müncheni magyar főkonzulátuson kedden megnyitották a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) és a Migrációkutató Intézet Kereszt-tűzben – Keresztényüldözés a Közel-Keleten című kiállítását. Azbej Tristan elmondta, hogy a megnyitón a német szereplők „bátor nyilatkozatokat tettek, és egyértelmű kiállást fogalmaztak meg a magyar politika irányában”.

Így Johannes Singhammer, a Keresztényszociális Unió (CSU) tekintélyes politikusa, a szövetségi parlament (Bundestag) volt alelnöke rámutatott, hogy világszerte egyedülálló az üldözött keresztények védelmét a középpontba helyező humanitárius politika, és kiemelte, hogy a magyar kormány ezzel követendő példát mutat a Nyugatnak. Johannes Singhammer hangsúlyozta, hogy a keresztények alkotják a leginkább üldözött közösséget, de szenvedésük és tarthatatlan helyzetük nem kap elég figyelmet a nyugati kormányok és a nemzetközi szervezetek részéről. Magyarországon viszont külön kormányzati egység – a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkársága – és külön kormányzati program – a Hungary Helps Program – szolgálja a számkivetett közösséget.

A Bundestag volt alelnöke beszédében a német migrációs politikát bírálva kiemelte: nem lenne szabad beengedni az Európai Unió területére a Közel-Keleten dzsihadista szervezetek szolgálatába szegődött iszlamistákat, és „nem szabad hagyni, hogy az integrációra nem hajlandó bevándorlók ráerőltessék a szokásaikat az őshonos lakosságra”. Azbej Tristan elmondta, hogy a megnyitó másik bajor szónoka, Wolf Krug, a CSU-hoz közel álló Hanns Seidel Alapítvány (Hanns-Seidel-Stiftung) Európai és Transzatlanti Párbeszéd Intézetének (Institut für Europäischen und Transatlantischen Dialog) vezetője a Hungary Helps Program „hiánypótló” jelentőségére – és legfőképpen iraki tevékenységére – hívta fel a figyelmet, és szintén hangsúlyozta, hogy követni kell a magyar példát.

PestiSracok facebook image

Arról is szólt, hogy a bajorországi és Hessen tartományi helyszíneket érintő látogatáson egy sor kétoldalú megbeszélést folytattak, és az államtitkárság munkatársai egy workshopot – műhelyfoglalkozást – tartottak az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház) katolikus jószolgálati világszervezet németországi szervezete (Kirche in Not) munkatársainak. Mint mondta, a megbeszélések új együttműködési lehetőségekről is szóltak: a német nemzetközi fejlesztési ügynökséggel (Deutsche Gesellschaft für Internationale Zusammenarbeit – GIZ) egy közös iraki fellépésről, a bajor miniszterelnökségen pedig egy esetleges szubszaharai együttműködés lehetőségéről tárgyaltak.

Forrás: MTI; Fotó: Orientalista.hu

Ajánljuk még

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.