Pesti Srácok

Hajléktalanok lepték el és járdafák csúfítják Zuglót

Hajléktalanok lepték el és járdafák csúfítják Zuglót

Míg Karácsony Gergely (Párbeszéd) a baloldal főpolgármester-jelöltjeként le akarja állítani a Városliget megújítását jelentő Liget Budapest projektet, addig Zuglóban sorra vágják ki az 50-70 éves ősfákat. A XIV. kerületet közben megszállták a hajléktalanok, és egyre növekszik az önkormányzati juttatásokat igénylők száma - írja a Magyar Nemzet.

Bár Karácsony Gergely környezettudatos, zöld politikusnak igyekszik mutatni magát, Zugló polgármestereként a saját kerületében aránytalan mértékű fakivágások történnek: egyebek mellett 50-70 éves ősfák kidöntését is jóváhagytak az ő hivatali ideje alatt – jelentette ki Rozgonyi Zoltán, a XIV. kerület fideszes alpolgármestere a Magyar Nemzetnek. Szavai szerint csak az Egressy úti árnyas ősfák közül több, mint százat vágtak ki – sok egészséges volt, illetve kezelhető lett volna –, és tizedakkora törzsátmérőjű növényeket ültetnek helyettük, amelyek csak 30-40 év múlva adnak megfelelő árnyékot.

Rozgonyi Zoltán arra is kitért: a kerület lakosai körében a közel háromszorosára duzzadt költségvetésű, több száz millió forintból kivitelezett Pillangó parki rekonstrukció váltotta ki a legnagyobb felháborodást.

PestiSracok facebook image

– mutatott rá. Megjegyezte: új elnevezés terjed Zuglóban, az úgynevezett „járdafa” kifejezéssel azokra a sérült gyökerű fákra utalnak a kerületi emberek, amelyek a gyalogos utak közepén állva balesetveszélyes akadályt képeznek, s egy erősebb viharban ki is dőlhetnek. Az alpolgármester arról is beszámolt, hogy Zuglóban a hajléktalanprobléma más városrészekben nem tapasztalható mértékűre nőtt Karácsony polgármestersége alatt.

– jelentette ki.

A XIV. kerületben bevezetett, nagyjából évi 200 millió forintos önkormányzati keretből működő, úgynevezett minimumjövedelem-juttatás ötletét kudarcnak nevezte az alpolgármester, aki kifejtette: Zuglóban kétszer annyi munkahelyet kínálnak, mint ahány munkakereső van, ennek ellenére a támogatást igénybe vevők száma egyre csak nő. Hangsúlyozta: a kezdeményezést a kormánypárti képviselők azzal a feltétellel támogatták, hogy az a munkaközvetítővel történő együttműködéshez legyen kötve, hiszen a cél a rászorulók álláshoz juttatása lett volna.

Forrás: magyarnemzet.hu; Fotó: Kurucz Árpád/MNO

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.