Pesti Srácok

Idén is tíz százalék felett nőnek a keresetek a versenyszférában

Idén is tíz százalék felett nőnek a keresetek a versenyszférában

Várhatóan az idén is átlagosan 10 százalék feletti mértékben nőnek a fizetések a versenyszférában, de a legrosszabb esetben is 8-9 százalékos lehet a további felzárkózás 2018-hoz képest - nyilatkoztak a Magyar Nemzetnek munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a lap keddi számában megjelent cikk szerint elmondta: a legtöbb helyen 10 és 15 százalék között nőnek jellemzően az új üzleti évtől a keresetek, ám olyan cégekkel is találkoztak az egyeztetések során, ahol mindössze 3-5 százalékos vagy akár 20-22 százalékos fizetésfelzárkóztatást is bevetnek a vállalatok. Mészáros Melinda arról is beszélt: továbbra sem tudnak olyan cégről, amely a kollektív szerződés módosítását kezdeményezte volna akár a korábbi egy évnél hosszabb munkaidőkeret bevezetése, akár a túlórakeret megemelése érdekében. A Ligához nem érkeztek jelzések az önkéntes, munkaadó és munkavállaló között létrejött, kötelezően elrendelhető túlórakereten felüli rendkívüli munkavégzés bevezetéséről sem.

Buzásné Putz Erzsébet, a Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezetének (MTSZSZ) elnöke kifejtette: a béremelésnél a munkaerő megtartása kiemelt szempont továbbra is. A tendenciák szerint a legtöbb helyen 10 százalék feletti bérmegállapodást sikerült elérni, a szakszervezeteknek is ez a céljuk. Ugyanakkor van, ahol alacsonyabb mértékű, 6-8 százalékos az idei emelés. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára reálisnak tartja a 10 százaléknál magasabb keresetemelést. Emlékeztetett: több nagy cégnél, ahol erős volt a szakszervezeti követelés, akár 18 százalékos felzárkóztatást kaptak a dolgozók.

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke kiemelte: az alacsonyabb keresetű munkakörökben nagyobb továbbra is a felzárkóztatás, ezzel záródnak a jövedelmi különbségek, amely hazánkban az uniós átlagnál magasabb. A nagyobb keresetek célja elsősorban a munkaerő megtartása, ám a felzárkózó bérek lehetőséget adnak a ma külföldön élőknek a hazatérésre, illetve akár kevesebben gondolkodhatnak külföldi munkavállaláson is - vélte.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Magyar Nemzet, MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.