Pesti Srácok

Tőkés László: Az EU szemet huny a továbbélő kommunizmus diktatúráinak emberi jogi sérelmei felett

Tőkés László: Az EU szemet huny a továbbélő kommunizmus diktatúráinak emberi jogi sérelmei felett

Észbontó, hogy miközben az Európai Unió "nótáztatja" Magyarországot és Lengyelországot, gazdasági meggondolásból és stratégiai érdekből hajlamos szemet hunyni a továbbélő kommunizmus diktatúráiban tapasztalható nemzeti és emberi jogi sérelmek felett - jelentette ki Tőkés László fideszes európai parlamenti képviselő Brüsszelben az MTI-nek nyilatkozva kedden.

Tőkés László, az észak-koreai emberi jogi helyzettel foglalkozó, az Európai Parlamentben tartott konferenciát követően hangsúlyozta: a kommunista diktatúrákban tapasztalható emberi jogi és kisebbségi helyzet állandó lelkiismereti és komoly politikai kérdése az Európai Uniónak.

Véleménye szerint a posztszovjet világból érkezőknek az Európai Unió élő lelkiismeretei kell lenniük, hogy az unió ne feledje: a kommunizmus ugyan megbukott, de közelről sem mondható el, hogy az emberiség és az emberiesség elleni bűnöket napi szinten elkövető totalitárius világrendszer már a vége felé járna. Kiemelte: az észak-koreai emberi jogi helyzettel foglalkozó konferencia egyebek mellett azt kifogásolja, hogy a Washington és Phenjan között megkezdett tárgyalások során háttérbe szorulnak az emberi jogok.

PestiSracok facebook image

- fogalmazott.

Aláhúzta, hogy a koreai félszigetet érintő változások és a nukleáris leszerelés irányába tett erőfeszítések közepette Észak-Korea továbbra is az egyik leginkább izolált és kegyetlen diktatórikus rendszer. Phenjan továbbra is súlyos emberi jogi jogsértéseket követ el, a politikai elnyomás folytatódik. A Kim-dinasztia évtizedek óta tartó diktatúrája több millió észak-koreai ember életét követelte.

A képviselő kijelentette: a jelenleg is működő internáló- és munkatáborok működése is indokolja, hogy nem szabad elaludni hagyni az észak-koreai emberi jogok ügyét.

- emelte ki.

Az emberi jogok megsértésének felszámolása és az elszámoltathatóság biztosítása nélkül a koreai félszigeten nem lehet megnyugtató megoldást találni. Fontos a tudatosság növelése és a kérdés napirenden tartása - tette hozzá Tőkés László.

Forrás: MTI; Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.