Pesti Srácok

Továbbra is túl sok menedékkérő érkezik Németországba

Továbbra is túl sok menedékkérő érkezik Németországba

Továbbra is túl sok menedékkérő érkezik Németországba, egyes civil szervezetek pedig jogállamban elfogadhatatlan módon akadályozzák a védelemre nem szoruló kérelmezők kitoloncolását - mondta a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) vezetője egy vasárnapi lapinterjúban.

Hans-Eckhard Sommer a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy havonta tízezernél is több menedékjogi kérelmet nyújtanak be, ami "túl magas szám".

Tavaly mintegy 162 ezer kérelem érkezett a hatósághoz, ami azt jelenti, hogy egy nagyváros lakosságának megfelelő méretű tömeg érkezett menedékkérőként az országba, de csupán 35 százalékuk kap menedékjogot.

PestiSracok facebook image

- húzta alá a BAMF elnöke.

A bajor szakember, akit 2018 júliusában nevezett ki a hatóság vezetőjének Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter, elmondta: helyesnek tartja, hogy a szövetségi kormány munkáját megalapozó koalíciós szerződés - a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) megállapodása - kijelöl egy felső határt (évi 180 ezer - 220 ezer fő) a humanitárius okokból befogadható emberek számát tekintve, mert egy állam teherbíró képességének vannak határai.

Mint mondta, a felső határ esetleges elérésének "következményekkel" kell járnia, "de mindenekelőtt az ellenőrzéssel és az illegális migráció visszaszorítására irányuló következményekre gondolok, és kevésbé nemzetállami intézkedésekre".

Elmondta, hogy a menedékkérők 54 százaléka érvényes iratok, úti okmányok nélkül érkezik. Azoknak az országoknak az állampolgárai, amelyek esetében nagyon alacsony az elfogadott menedékjogi kérelmek aránya, szinte soha nem mutatnak be érvényes iratokat, így például a nigériaiak között alig vannak, akiknek vannak papírjai. A skála másik szélén állnak például a szíriaiak, akik csaknem valamennyi esetben tudják igazolni magukat.

- mondta Hans-Eckhard Sommer.

A BAMF vezetője élesen bírálta azt a szabályt, hogy Németországban maradhatnak azok az elutasított menedékkérők, akik szakmai képzésben vesznek részt. Ez a "jó szándékú szabály veszélyes jelzés a külföld felé", azt üzeni, hogy "az elutasítás ellenére is maradhat, aki dolgozik". Az embercsempészek ezzel népszerűsítik illegális szolgáltatásukat, és előfordul, hogy menekülteket támogató németországi aktivisták kizárólag a kitoloncolás elkerülése érdekében igyekeznek képzési, szakképzési szerződéseket szerezni elutasított menedékkérőknek - fejtette ki Hans-Eckhard Sommer.

Az is tapasztalható, hogy nyilvánosságra hozzák a kitoloncolások tervezett időpontját, és azt tanácsolják a kitoloncolásra jelölt elutasított menedékkérőnek, hogy az adott időpontban ne legyenek a szokásos tartózkodási helyükön - tette hozzá a BAMF vezetője, kiemelve: "teljesen nyilvánvaló, hogy a kitoloncolások megakadályozásáért küzdenek egyes szervezetek, például az önjelölt menekültügyi tanácsok".

Kifejtette: az ilyen szervezetek azt az álláspontot képviselik, hogy mindenkinek biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy eldöntse, melyik országban kíván tartózkodni. Ebből a felfogásból következik a kitoloncolások akadályozása, amivel szemben a büntetőjog eszközeivel kell fellépni, mert az ilyen tevékenység elfogadhatatlan egy jogállamban - húzta alá a német menekültügyi hatóság vezetője.

Forrás: MTI; Fotó: ABC

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.

Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél

A Hálózat 2021 április 8.
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést.