Gerő Andrásnak a Horthy-korszak jut az eszébe a tervezett Trianon-emlékműről
Nagyon nehéz megindokolni azt szerintem, hogy miért ezt a körülbelül tizenkétezer helységnevet írják oda, ami nem fejez ki nemzeti összetartozást; egyetlen dolgot fejez ki: a történelmi Magyarország iránti, be nem teljesíthető, sehova nem vezető nosztalgiát – mondta az ATV Egyenes beszéd című műsorában Gerő András a trianoni békediktátum századik évfordulójára a Kossuth tér közelébe tervezett, száz méter hosszú emlékműről, amelyen a korabeli települések nevei szerepelnének. Gerő a Trianon-kérdéskörben természetesen nem mulasztotta el leantiszemitázni a magyarokat, akik szerinte a hazánk szétdarabolása miatt érzett tehetetlenségükben fordultak a zsidóság ellen.
A történész inkább azt javasolja, hogy a helységnevek helyett a ma élő magyar állampolgárok családnevei szerepeljenek az emlékművön. Ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy 2010-ben, a kormányváltás után a két első törvényjavaslat, amit az Országgyűlés elfogadott, a kettős állampolgárságról szóló és a nemzeti összetartozásról szóló volt, és a beterjesztők szerint mindkettő azt a célt szolgálta – ezt Gerő szerint Kövér László akkor meg is fogalmazta –, hogy a határon innen és határon túli jelzős szerkezetek feleslegessé váljanak, hogy megjeleníthető legyen a nemzet egysége. Úgy véli, erre alkalmatlanok a Nagy-Magyarország egységét jelző helységnevek.
Ha visszamegyünk a 2010-ben hatalomra került politikai konceptualitáshoz, akkor a nemzeti összetartozás nem jelentheti a Horthy-korszak felelevenített revíziós igényét – magyarázta a történész, aki szerint a nemzeti összetartozás csak azt jelentheti, amit a szó is jelöl. Gerő András elmondta: egy ország volt akkor, de nem egy nemzet. Ne találjuk ki a horvátok helyett, hogy ők magyarok lettek volna. Szlovákok, románok helyett se találjuk ki – magyarázta, hozzátéve, hogy volt egy politikai nemzetfogalom, amikor a Nagy-Magyarország létezett a kiegyezés után, ami azt mondta, hogy politikai értelemben egy nemzet van, de a törvényhozók akkor is azt mondták, hogy sok nemzet, nemzetiség él az országban. Elmondta azt is, hogy ez az országot ért veszteség után magától értetődő, azonban az akkori vezetés a külső Trianonnal kapcsolatosan elkezdett egy belső Trianonnal reagálni: ez volt a zsidóság elleni fellépés. Egyszerűen megcsonkolták belülről Magyarországot – mondta a történész. Gerő arról is beszélt, hogy szeretne beszélni azzal az emberrel, aki felvetette a korabeli tizenkétezer helységnév ötletét; a történész szerint az ötletgazda bujkál ellene.
Forrás: atv.hu; Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
